Ezt tanultuk Kerecsenden a növényvédelemről

Tafrina, levélfodrosodás, monília, levéltetvek, termést pusztító legyek - csereszenye, szilva, diófáinkon - együttesen lépnek akcióba május derekán, hogy megtizedeljék kertjeink termését. Hogy lehet felvenni a kártevők ellen a küzdelmet? Miként védekezhetünk hatékonyan, hogy bőséges terméshez jussunk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a kerecsendi kertbarátok legutóbbi, baráti összejövetelén.

Délelőtt kilenckor kezdődött a növényvédelmi találkozó, amin szép számmal jelentünk meg. Köztük rutinos kertművelők, akik hosszú évek óta példásan művelik kertjeiket. Ezúttal is mindenkinek tudott újat mondani és mutatni a Máltai Szeretetszolgálat kertprogramjának felelőse, a kitűnő fiatal szakember, Antal Márk kertészmérnök, aki a Jelenlét Pont hangulatos udvarán válaszolt a megjelentek kérdéseire. Ezúttal ki-ki magával hozhatta azokat a növényi részeket is a kertjéből, amelyeket megtámadott valami, vagy valaki. A szakember segített beazonosítani a kártevőt és tanácsot is adott a bajok elhárítására.

Összességében elmondható, hogy a legfontosabb növényvédelmi beavatkozás a gyümölcsfák esetében a koratavaszi alapos, rezes, olajos lemosó permetezés. Május közepén azonban ennek ellenére is rengeteg kártevő bukkanhat fel kertjeinkben. Az alábbiakban összeszedtük az ilyentájt leggyakoribb kérdéseket. 

 – A kajszibarack levelei elkezdtek kókadozni, a fiatal hajtásvégek visszaszáradnak. Mit tehetünk ellene?

–  Komoly gondokat okoz a csonthéjasainkban a monília gomba. Főként a kajszibaracknál (sárgabarack) sokan panaszkodnak erre a jelenségre, ezért nagyon fontos, hogy permetezzünk kontakt és felszívódó szer kombinációjával. Áprilisban már támadt a levéllikasztó betegség, ami csonthéjasainkban lép fel, főleg a cseresznye, meggy, és szilvában. Ezt sokan összetévesztik a rovarok okozta kártétellel. A védelem összekapcsolható a monília elleni beavatkozással egy menetben. A legtöbb gyümölcsfánknál már lehullottak a virágok. A sziromhullást követően a szilvát veszélyezteti a poloskaszagú szilvadarázs, a cseresznyét, a meggyet a cseresznyelégy, a virágzás végén azon nyomban megkezdik befurakodásukat a gyümölcskezdeményekbe. Ilyenkor már nem sok mindent tehetünk. 

– Gyakori kérdés, hogyan védekezhetünk a levéltetű ellen?

–  Májusban intenzíven elkezd szaporodni és ezáltal károsítani a levéltetű, és megjelent már a gyümölcsfákon és rózsákon is. Ha nem is vesszük észre a tetveket azonnal, (például a zöld színe miatt), árulkodóak lehetnek a növényeinken nagy számban le-fel közlekedő hangyák! A hangya ugyanis nem a fát eszi, rágja, hanem a levéltetvek által termelt ürüléket, a nagy cukortartalmú mézharmatot fogyasztják. Jó tudni, hogy egyes hangyák nemcsak összeszedik a mézharmatot, de meg is „fejik” a levéltetveket, mások pedig egyenesen szimbiózisra lépnek velük, őrzik, terjesztik őket, ezért látjuk a növényeinken közlekedő hangyákat. A hangyák feljutását megakadályozhatjuk a fák törzsére tehető hernyófogó övvel, ragasztós csíkokkal. Felbukkant az almatermésűeknél az almamoly, a vértetű és a májusi cserebogár is. Ellenük is ideje védekezni.

- Miért fodrosodik az őszibarack levele?

– Ez egyértelműen a tafrina jele. A tafrinás levélfodrosodás idén hamarabb elkezdett fertőzni, sokan már az egérfüles állapotnál jelezték, hogy a tafrinagomba elkezdte „megpirosítani” a még éppen kibújt kicsi leveleket. Mindenképpen védekeznünk kell lehetőség szerint kontakt és felszívódó szerek kombinációjával, s ha már permetezünk, érdemes kéntartalmú készítményt is tenni a permetlénkbe, mert az utóbbi időben a lisztharmat is megjelent áprilisban, az érzékenyebb őszibarack fajtákon.

- A zöldséges ágyásokban melyek a legfontosabb teendők? 

- Töltögessük fel a burgonyatöveket, ha elérték a 20–25 centiméteres magasságot. A sűrűn kelt sárgarépa, petrezselyem, hagyma és saláta ritkítását ne hanyagoljuk el, mert a növények elnyomják egymást, és nem fejlődnek megfelelően. Ha sárgul a sárgarépa, répalégy, ha sárgul és tekeredik a hagyma, hagymalégy az oka. A fertőzött növényeket távolítsuk el, és semmisítsük meg vagy védekezzünk rovarölő szerek használatával. Palántáinknál a lótetvek ellen védekezzünk lótetűirtó szer használatával, vagy ha nem akarunk kemikáliát használni, akkor így járjunk el: mivel a járatok közvetlenül a földfelszín alatt vannak, ha végigtapogatjuk az ujjunkkal, megtaláljuk a fészkét is. Ássuk ki és semmisítsük meg őket!

- Mire ügyeljünk a palánták ültetésekor?

– Érdemes a következő ültetési tanácsokat betartani. Az ültető gödör aljára szórjunk talajfertőtlenítő szert és lótetűölő szert is. A palánták optimális fejlődése érdekében a gyökérzóna alá szórhatunk indító tápanyagot, indító szerves, vagy műtrágyát. Érdemes a palántázáskor vízmegtartó granulátumot is tenni a palánták alá, ami elősegíti a szárazabb időszakban is a víz megőrzését a növények közvetlen közelében! Palántáinkat a kiültetés után kezdjük el permetezni rézhidroxid tartalmú gombaölő szerekkel hetente, kéthetente, időjárástól függően. Eső után mindig javasolt a növényvédelem. Ez által megelőzhetőek a különböző gombabetegségek megjelenései a növényeken.

– A szőlőkre is vessünk egy pillantást! Milyen aktuális teendőnk van?

– Az április eleji melegebb idő hatására intenzívebb hajtásnövekedés indult meg a szőlőben, mostanra már fajtától függően 3-8 leveles állapot van, ezért célszerű elvégezni az első permetezéseket. Ez azért is fontos, mert az elmúlt napok nedvesebb és hűvösebb időjárását ha melegebb idő követi, a gombák elkezdenek támadni! Ne felejtsük el az enyhe tél miatt áttelelt nagyszámú gombákat sem! Ezért érdemes a megelőzésre nagy hangsúlyt fektetnünk, mivel még mindig sokan csak akkor kezdenek el permetezni, amikor már a betegségek megtámadták a szőlőt. Lisztharmat és peronoszpóra gomba ellen kezdjünk el kontakt szerekkel permetezni.

- Hogyan védekezhetnek azok a kertelők, akik vegyszermentesen szeretnének gazdálkodni?

- Fontos a növényfajták megválasztása. Gyümölcsfák esetében keressünk és telepítsünk olyan rezisztens fajtákat, amelyek jól alkalmazkodnak a környezeti terheléshez, a klimatikus viszonyok változásához. A palántáknál erős, egészséges példányokat vásároljunk, megbízható helyről!  Ha rovar, vagy gombafertőzést tapasztalunk, csípjük le a beteg hajtásokat, és próbálkozzunk tejes permetezéssel! Tíz liternyi vízhez két deciliter magas zsírtalamú tejet keverjünk és permetezzük ezzel a növényeket. Nagyon hasznosak a növénytársítások is. A csalán ázalékból készült permetezésre is sokan esküsznek. A legfontosabb, hogy barátkozzunk a gondolattal, egy szezonban nem minden növény hozza a legjobb formáját.  Van, ami bőségesen terem, van, ami ki sem kel, s van ami idő előtt elpusztul. A kertészkedés lényege a gyönyörködés a természet sokszínűségében. Ha a kamránk is megtelik, azért külön hálát mondhatunk a teremtőnek.