A mi folyékony aranyunk: ezermilliárdokat érő melegvíz

Az elmúlt évtizedekben főként fürdők létesítésénél vették figyelembe a többé-kevésbé meleg vizet. Heves megye déli részén azonban, ahol értelme is van kiaknázni a lehetőségeket, egyelőre leginkább csak mezőgazdasági célokra, kisebb mértékben strandok ellátására használják. A Dél-Hevesben lévő huszonkét termálvizes kút javarészt néhány száz méter mély, ezért a vizük sem annyira meleg. Az ezer métertől is mélyebb fúrásúakból származó víz hőjét azonban akár önmagában is lehet fűtésre használni. A mezőgazdasági célú hasznosításnak ugyanakkor nagy jövőt jósolnak, bár a költségek még mindig magasak. Egerben és Gyöngyösön is napirenden van a melegvíz-kutatás; a megyeszékhely közelében olyan forrót szeretnének találni, amely a távhőszolgáltatás mellett a villamos energia termelését is lehetővé tenné. Ehhez százhúsz Celsius-fokos, vagy attól melegebb hévíz szükséges.

A gázválság újabb lökést adhat a terveknek.

Pintér Margit, az erdőtelki Pintér Tanya Panzió ügyvezető igazgatója úgy véli: Dél-Hevesnek nagyon jót tenne a termálkincs hasznosítása, de még a strandokat sem tudják nyitva tartani. A közeli Mezőkövesden és a Jászságban melegebb vizűek a kutak és nagyobbak is a fürdők, így a turisták inkább oda mennek. A Pintér tanyán a 28-30 Celsius fokos vizet a szabadtéri és a fedett medencék feltöltésére használják.

Hevesen a Körzeti Általános Iskolában a gázfűtés mellett most építik ki az alternatív, geotermikus energiát hasznosító rendszert, Tiszanánán pedig a virágkertészetben használják a termálvíz hőjét: Godó Ferencék kálát termesztenek a fóliák alatt.

- Heves megyének a hegyvidéktől délre eső részében van komolyabb esély a hévíz hasznosítására, a hegyekben ugyanis magasabban van a tározó kőzet, s a folyadék hőmérséklete is alacsonyabb. Mint ugyanakkor arra a mostani gázvita is rávilágított, van jövője a geotermikus energia hasznosításának. A hidegebb vizekben rejlő lehetőséget hőszivattyús, villamos energiát is igénylő módszerrel érdemes kiaknázni, míg a termálvíz előnye, hogy nagyobb térrészből közvetíti a hőt – ismerteti a lehetőségeket dr. Deák János geológus mérnök, a miskolci Geokomplex Kft. ügyvezetője. A cég egyébként egyik alapítója az Észak-magyarországi Geotermikus Klaszternek. Hozzátette, úgy gondolja, ha az ilyen irányú kutatásokat végző PannErgy kezdeményezése sikeres lesz, akkor a közeljövőben elterjednek majd ezek a rendszerek. Az országban több helyütt zajlanak a próbafúrások, s úgy tűnik, az Alföld jó lehetőségeket tartogat. Hevesben is az alföldi rész porózus rétegei raktározzák magukban a melegebb termálvizet.