A belvíz ellen szerencse kell

Továbbra is árvízi és belvízi készültség van Heves megye számos pontján. A Tisza középső szakaszán ennek a hétnek az első felében a vízállás elérte a másodfokú készültséghez alapot adó szintet, a Zagyva és a Tarna végig apadt. A nappali felmelegedés és a szeles idő hatására a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTI-KÖVIZIG) területén csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága, amelyeknek fele vetés és szántó. A csatornákban jelentős volt a vízmozgás, a holtágak tározási kapacitása kimerült, a legtöbb helyen jelenleg szivattyúval emelik át a vizet a befogadókba. Az igazgatóság szakemberei folyamatosan végzik a szivattyúzást, a vízkormányzást és a vízfolyási akadályok, uszadékok eltávolítását a szivattyútelepeknél és egyéb műtárgyaknál.

Vágner Ákos, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei kabinetvezetője a Hírlap munkatársának kérdésére elmondta, március 14-ig a természet bepótolta a tavaly elmaradt csapadékhiányt. Azóta viszont legalább száz milliméter csapadék hullott Hevesben, ekkor jelentek meg a mélyebben fekvő területeken a belvízfoltok. Ez főleg a megye keleti, déli területeit érintette, a nyugatit kevésbé, ott viszont a Zagyván, valamint a patakokon levonuló árhullám miatt víznyomás alakult ki, éppen ezért 15-20 centis vízben állnak a vetések, a szántóföldek. Kifejtette a kabinetvezető, hogy a munkát illetően jelentős csúszásban vannak a gazdálkodók és még a héten is várható csapadék.

– Tulajdonképpen nem hullott sokkal több csapadék, mint amennyi a talaj telítettségéhez kell, csak hirtelen jött, és fagyos talajra. Azóta pedig folyamatosan érkezik a kevés, 2-3-5 milliméteres utánpótlás, amely szinten tartja a belvizet. Tavaly ilyenkor már vetettünk, most pedig még nem tudtunk hozzákezdeni. Ha szeles, napos idő következne, akkor két hét múlva el lehetne vetni a tavaszi növények magvait, az időpont még optimálisnak mondható – mondta el Bernát József nagyfügedi gazdálkodó.

Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy nagy a különbség a megye északabbra és délebbre fekvő területei között. Az utóbbi részeken gazdálkodók helyzetét nehezíti, hogy területeik laposak, nem folyik le a víz, azon kívül befolyásoló tényező a Tisza közelsége is. Nagyfügeden valamivel jobb a helyzet.

– Hogy kinek mennyi kára lesz, s mikor kezdheti a vetést, azt befolyásolja az is, hogy gazdasága milyen gépekkel, talajművelő eszközökkel rendelkezik. Nálunk van pár gazdaság, köztük mi is, akik beruháztunk komolyabb kombinátorba, így egy menetben oldhatjuk meg a talaj előkészítését, nem kell kétszer dolgozni, ami időveszteséget jelent. A rétegek összekeveredése után a száradásra ugyanis három napot kell várni, ha kedvező az időjárás. Ha valakinek kétszer kell rámennie a földre, akkor ez több időkiesést jelent. Akinek nincs ilyen gépsora, azok helyzete nehezebb, hiszen nekik a gyomosodással is inkább számolniuk kell. Ez most különösen jellemző, a növények árnyékolása miatt a talaj nehezebben szárad – tette hozzá Bernát József.

Több ezer hektár termőföld van víz alatt

A KÖTI-KÖVIZIG működési területén, a Kiskörei belvízvédelmi szakaszon kedden 4300 hektár volt a területi elöntés nagysága. A vízzel borított területekből 1950 hektár a vetés, 950 hektár a szántó. Jelenleg másodfokú a belvízvédelmi készültség, öt szivattyútelepük 726 ezer köbméter vizet emelt át a hétfőn. Az ÉKÖVIZIG területén a Laskó-Csincse belvíz öblözetben 520 hektár van víz alatt, 300 hektár szántó és vetés, 150 pedig rét, legelő. A megye további területein, Boldog körzetében első fokú, Nagyfügeden pedig másodfokú a belvízvédelmi készültség. A Tarna mentén is vannak jócskán vízfoltok, de fölmérés nincs.

Az őszi vetéseknél szerencse függvénye, hogy mennyi lesz a kár. A nagyfüged környéki partos részekről a víz nagy része lement, jóformán száraz lábbal járható a föld, a búza szépen erősödött, bokrosodott. A laposabb részeken viszont megállt a víz és kipusztult a növény. Öt-húsz százalékos kiesésre lehet számítani. Nagyfüged határát egyébként kettészeli az autópálya, s ez is közrejátszik abban, hogy a belvízhelyzet most olyan, amilyen. Az út építésnél kettévágták az elvezető árkokat, emiatt nem tud rendesen lefolyni a víz.

Egy hónappal később jött a belvíz, mint szokott

Általában a téli olvadás végén, februárban, márciusban jelentkezik Heves megyében a belvíz. Most azonban ezután az időpont után érkezett egy komoly csapadékhullám, s alakult ki a jelenség. Ez pedig azt jelenti, hogy a gazdák is megcsúsztak a munkával, a tavaszi árpát csupán néhány tíz hektáron vetették el. Ahogy pedig a mondás tartja: „Áprilisi árpa, maradjon a zsákba”. A kukoricát április közepétől szokták vetni, de május 10. után nem érdemes. A napraforgó a kukoricával egyidőben kerül a földbe, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-12 Celsius-fokot. Az olajnövény vetését szintén május elejéig kell befejezni.

A belvízkárokat szenvedő gazdáknak az észlelést követően 15 napon belül jelenteniük kell a szakhatóságnál. Most még nem tudni, mekkora lesz a hozamkiesés, de amikor majd a növényeken meglátszik – például a mélyebben fekvő búzatábla közepe besárgul – akkor haladéktalanul jelenteni kell, hiszen ez fontos a kárenyhítés szempontjából.