Csíp is és fertőz is a vérszívó

Évek óta nem volt olyan jelentős kullancs- és szúnyoginvázió, mint ami már most is tapasztalható megyénk néhány településén. Több évtizedes tapasztalat, hogy három-négy évente az ár- és belvizekkel megugrik a vérszívók populációja.

Két egri olvasónk is jelezte szerkesztőségünkben, hogy kutyáik különös, eddig nem ismert módon megbetegedtek, s attól kellett tartaniuk, hogy maguk is megfertőződhetnek. Ezért fordultak szakemberhez.
A betegségek elkerülésére a hozzáértők azt tanácsolják, hogy kirándulni csak kullancs- és szúnyogriasztóval induljunk el, szerezzünk be a patikában kullancskiszedő-kanalat és tesztet. Utóbbi azt is kimutatja, ha fertőzött volt a vérszívó.

[caption id="" align="alignleft" width="340"] Megyénkben is egyre gyakrabban találkoznak az állatorvosok a szívférgesség tüneteivel. Képünk illusztráció FOTÓ: LÉNÁRT MÁRTON
[/caption]

Az állattartók figyelmét arra hívják fel nyomatékosan az állatorvosok és a közegészségügyben dolgozók, hogy a szúnyogok behozták az országba a bőr- és szívférgesség kórokozóit. Hazánk számos térségében tömegesen fertőzik meg a kutyákat, és emberek között is lesznek betegek hamarosan – figyelmeztetett Kapiller Zoltán, a Kullancsszövetség elnöke.

Dr. Balogh Gábor, az Egri Imperiál Állatkórház állatorvosa arra hívja fel olvasóink figyelmét, hogy megyénkben tavaly találkoztak először a szív- és bőrférgességet hordozó kutyával. Azóta sajnos további 5-6 házi kedvenc esett áldozatul az új kórnak. Balogh doktort arra kértük, beszéljen a kórokozóról és avasson be bennünket a hatékony megelőzés módszereibe.

– Mit kell tudni az újfajta élősködőkről?
– A szív- és a bőrféreg a kutyaféléket megtámadó fonálférgek csoportjába tartozó parazita. Az előbbi a szív üregében, illetve a szív közelében elhelyezkedő nagy erekben élősködik. A vele rokonságban lévő bőrféreg a bőr alatti kötőszövet lakója. A két parazita által okozott betegség hazánkban is egyre gyakrabban fordul elő kutyákban – közölte a szakember, aki a legjellemzőbb klinikai tüneteket is megemlítette. – Szívférgesség esetén ezek a súlycsökkenés, az étvágytalanság, a fáradékonyság, a köhögés, a vizenyő, a hasvízkór. Java részük a szívelégtelenség kialakulására vezethető vissza. Bőrférgesség esetén a tünetek kevésbé látványosak. Előfordulhat súlycsökkenés étvágytalanság, jellegtelen bőrgyógyászati szimptóma (például csomók, viszketés, korpázás, szőrhullás), esetenként veseelégtelenség.

– Miként állapítható meg pontosan a betegség?
– Mivel a tünetek egyik betegség esetén sem túl specifikusak, speciális vizsgálatokra van szükség. A parazita életciklusát ismerve, több lehetőség nyílik a diagnózis felállítására. Az élősködő végleges gazdái a kutyafélék. Ez azt jelenti, hogy a bennük alakul ki az ivarérett felnőtt féreg, amelynek hím- és nőivarú egyedei szaporodnak, ezáltal lárvák (úgynevezett mikrofiláriák) kerülnek a gazdaszervezet vérkeringésébe. Ezek, ha a gazdaszervezetben maradnak, tovább fejlődnek és felnőtt féreg lesz belőlük.

– Milyen vizsálatokkal szűrhetők ki e kórokozók?
– Az egyik mód a betegségek megállapítására a vérben megtalálható mikroszkópikus lárvák kimutatása megfelelő eljárással. A lárvák a fertőzött állat véréből sem mindig mutathatók ki. Ez függ a fertőzés súlyosságától, az alkalmazott technikától, de még az évszaktól, sőt a napszaktól is! Ha sikerül kimutatni a lárvát a kutya véréből, igen nehéz eldönteni, hogy a lárva szív- vagy bőrféreg lárvája-e. Ez parazitológus szakállatorvosok feladata. A másik lehetőség a vizsgálatra a felnőtt egyedek „megtalálása”. Kifejlett bőrférget viszonylag gyakran találunk a napi rutin állatorvosi munka közben. Kifejlett szívférgeket látni élő állatban hagyományos módszerekkel nem lehet. Az ultrahang vagy a röntgen is csak a gyanút erősítheti meg. De léteznek erre kifejlesztett gyorstesztek, amelyekkel néhány csepp vérből igen nagy pontossággal megmondható, hogy az állatban található-e kifejlett szívféreg.

Folyóvizek mellett fokozott elővigyázatosság kell!

Fontos azt is tudni, hogy ezek a kórokozók közvetlenül állatról állatra nem terjednek. Ehhez úgynevezett köztigazdára van szükségük. A köztigazda lényegében egy ideiglenes gazdaszervezet, amely átviheti a kórokozót az egyik végleges gazdáról a másik végleges gazdára. Ezek a köztigazdák szúnyogfélék, tehát mindkét betegség szúnyogcsípéssel terjed, ezért fokozott veszélyben vannak azok az állatok, amelyek természetes vizek (folyók, patakok, tavak) közelében élnek. Ha a kutyánknál hirtelen súlycsökkenést, étvágytalanságot, fáradékonyságot, köhögést, avagy vizenyőt tapasztalunk, akkor mielőbb jelezzük az állatorvosnak!

– Hogyan gyógyítható a betegség, a kórokozó veszélyes-e az emberre?
– Sajnos ezek a betegségek döntő többségükben nem gyógyíthatóak. A bőrférgesség tünetei nem súlyosak, közvetlen életveszélyt nem okoznak, ellenben a szívférgességgel. A legfőbb cél e betegségek megelőzése! E célra kaphatóak állatgyógyászati készítmények az állatpatikákban. A kórokozóknak közegészségügyi jelentőségük is van, azaz, mi, emberek is veszélyben vagyunk. Az ember megfertőződhet ugyan egy fertőzött szúnyogtól, de szerencsére a parazita életciklusa emberben nem fejeződik be. Ez azt jelenti, hogy ha bármelyik parazita lárvájával (szívféregé, bőrféregé) is fertőződik az ember, a lárva nem fejlődik ki teljesen, azaz élete végéig lárva marad. Jelentősen nő, akár több centiméter nagyságot is elérhet. A lárvák a csípés helyétől időnként akár messzebb is elvándorolhatnak. Szívféreg lárvák gyakran telepednek meg a tüdőben, ahol enyhébb, súlyosabb légzőszervi tünetet okozhatnak. A szívet a parazita nem támadja meg, ezáltal szívelégtelenség tünetei nem alakulhatnak ki.