HPV: a férfiak sincsenek biztonságban

A betegségről és a megelőzéséről dr. Al Ghaoui Nadimmal, a gyöngyösi kórház főorvosával beszélgettünk.

– Kiket veszélyeztet leginkább a betegség?

– A tizen- és húszonéves fiatal lányok vannak a leginkább kitéve annak, hogy a méhnyakrákot okozó vírus megfertőzi őket – mondja dr. Al Ghaoui Nadim. – Ennek az az oka, hogy az ő szervezetük még fejlődésben van. Ha egy lány megfertőződik, akkor élete későbbi szakaszában méhnyakrák fejlődhet ki nála. A legtöbb esetben a nők 35 és 50 éves kora között fedezik fel a méhnyakrákot, a többség azonban már fiatal korában megfertőződött.

– Melyik vírus okoz méhnyakrákot?

– A betegségért a humán papilloma vírus (HPV) a felelős. A HPV-nek több mint száz típusa ismert, de ezek közül mintegy harminc fertőzi a nemi szerveket, és egyes esetekben súlyos, akár életveszélyes megbetegedéseket is okozhatnak. Nagyon fontos kiemelni, hogy a HPV nem csupán a lányokat és a nőket, de a fiúkat és a férfiakat is megfertőzheti.

– Milyen jelek utalhatnak arra, hogy már valaki megfertőződött?

– Mivel a betegségnek nincsenek jelei, s nem okoz tüneteket sem, sokan nem is tudják, hogy már fertőzöttek, és így ők is terjesztik a vírust. A HPV-fertőzés könnyen tovább adható bármilyen nemi érintkezéssel. Életük során a nők 80 százaléka fertőződik meg HPV-vel, ám a legtöbb esetben győz az immunrendszer. Olykor azonban a rákkeltő típusok tartóssá válnak, és olyan kóros folyamatokat indítanak el, amelyek méhnyakrák kialakulásához vezethetnek. A méhnyakrákot okozó HPV hosszú évekig képes rejtőzködni a szervezetben, anélkül, hogy tüneteket okozna.

– A védőoltáson kívül hogyan védekezhetünk a betegség ellen?

– A  védőoltás a rendszeres rákszűréssel együtt a leghatékonyabb a méhnyakrák ellen. Az egészséges életmód nemcsak azt jelenti, hogy odafigyelünk az étrendünkre, abbahagyjuk a dohányzást, vagy mérsékelten fogyasztunk alkoholt. A szexuális egészség ugyanilyen fontos, ennek pedig fontos része a rendszeres szűrővizsgálat is. Az óvszer sok, szexuális úton terjedő betegség ellen nyújt védelmet, és a HPV-vel való fertőződés kockázatát is csökkenti, de nem véd teljesen a HPV ellen. Ennek az az oka, hogy a nemi szervek közvetlen környékén lévő bőrfelület is közvetítheti a vírust.

– Mi történik akkor, amikor már valakinél kialakult a méhnyakrák?

– Ha korai stádiumban ismerik fel a méhnyakrákot, akkor a betegség gyógyítható. Indokolt esetben egy ambuláns műtétre is sor kerülhet, amelynek során a méhnyak egy kis részét eltávolítjuk. Magyarországon évente mintegy tízezer ilyen műtétet végeznek el. A beavatkozás gyógyulást jelent. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a rákmegelőző állapot miatt végzett műtétek nagy része elkerülhető a védőoltásnak köszönhetően. A vakcina a megelőzést nem pedig a gyógyítást szolgálja.

– Elmondaná, melyek a HPV-fertőzés rizikófaktorai?

– Nos, a HPV-pozitív partner, a partnerek sűrű váltogatása, a párhuzamos kapcsolatok, egyéb nemi fertőzések, a tartós stresszes állapot, a dohányzás, illetve a legyengült immunrendszer.

Amit a védőoltásról tudni kell...

A szexuálisan aktív nők esetében a védőoltás beadatásának feltétele az egy éven belüli negatív citológiai lelet. A védőoltásból 3 adag felvétele szükséges hat hónap alatt. Az oltás nem okoz méhnyakrákot, mert az oltóanyag nem tartalmazza a daganatot okozó vírusrészecskéket. A méhnyakrák elleni védőoltás a HPV 16 és a HPV 18 rákkeltő törzsek ellen véd, amelyek a méhnyakrákok több mint 70 százalékáért felelősek. Bár az oltás széleskörű védelmet biztosít, fontos tudni, hogy minden egyes magas kockázatú törzs ellen nem véd, ill. nem nyújt 100 százalékos védettséget minden egyes oltott számára.