Közélet

2013.07.04. 07:55

Mindenünket elveszíthetjük: nem árt időben cselekedni

A lakás- és ingatlanbiztosítást sokan felesleges pénzkidobásnak tartják, és csak akkor szembesülnek azzal, hogy tévedtek, amikor természeti csapás, esetleg tűz földönfutóvá tette őket.

Sike Sándor

Szörnyű volt ez a jégverés, nézzék meg, mivé lett az udvarunk! – invitál portájára Havellant Judit. Kezében 14 hónapos kisfia, Viktorka figyeli élénken a tűzoltókat és azok fényes-piros autóját. Ebben a percben érkezik meg az átlátszó fólia, az egyenruhások villámgyorsan másznak fel a létrára, majd onnan a kilyuggatott tetőre. Most ropog, törik csak igazán a palatető, a fiatalasszony is felkapja fejét a zajra. – Alighanem az egészet újra kell raknunk – legyint lemondóan, majd indulunk hátra, a kertbe. A diófa alatt több tíz kiló éretlen termés várja sorsát, a paradicsomokon még levelek sem maradtak. Csodával határos módon azonban a barackfán ott mosolyognak a narancsszínű gyümölcsök, ez az egyedüli finomság, ami megmaradt a telken.

Fotó: Mészáros János

Földrengés, árvíz, viharok, jégeső – megannyi természeti csapás, amelyek kárait az időben megkötött biztosítással mérsékelhetjük. Sokan vannak, akik már csak akkor siránkoznak, amikor egy élet munkáját veszítették el amiatt, hogy úgy gondolták: velük nem történhet meg a baj.

Idén kijutott bőven ezekből az eseményekből az országnak, hiszen az évszázad dunai áradását is át kellett vészelnünk. Megyénk szerencsére viszonylag védett ebből a szempontból, itt „csak” a Tisza és a megáradó patakok szoktak rakoncátlankodni, újabban a Heves város térségében elég gyakran előforduló földrengések okoztak tetemes anyagi károkat. Na és a viharok, amelyek – mint legutóbb is – kiadós jégesővel is jöhetnek.

A maklári Szigetvári Antalné Egri úti házát alaposan elverte a jég. Szakemberekkel felmérette már a kárt, akik úgy számoltak, hogy egymillió kétszázezer forintra rúg majd a helyreállítás. A nyugdíjas asszony aggódik, mert bár van biztosítása, az a társaság, amellyel ő szerződésben áll – annak ellenére, hogy négy nap is eltelt az esemény óta – még nem küldte ki a kárbecslőjét. Az asszony elmondása szerint más biztosítók emberei már voltak kint azokon az ingatlanokon, amelyeknek a tulajdonosai hozzá hasonló cipőben járnak.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Földrengés, illetve jég egyaránt károkat okozhat a lakóházak tetőszerkezetében. Képünk illusztráció.
[/caption]

– Nem sok reményt fűzök a teljes kártérítéshez, rosszak a tapasztalataim. Húsz éve, amikor a férjem elveszítette az egyik lábát, ötszáz forintot kapott „biztosítás” gyanánt. Gondolhatják milyen ideges voltam. Még egy alkalommal történt olyan esemény, amikor szerettünk volna biztosítási pénzhez jutni, amikor is egy csőtörés miatt alulról ázott el a házunk, ám a biztosító munkatársának az első mondata az volt, hogy erre a kárra nem szól a kötvény – fogalmazott Szigetváriné, aki szerint vannak persze olyanok is a jégeső károsultjai között, akiknek egyáltalán nem volt biztosítva az ingatlanuk. Azt is hozzátette még, hogy az egy holdnyi gondosan művelt kertjüket is tönkre tette a természeti csapás, ám ennek a kárnak a megtérülésében egyáltalán nem bízik.

Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője a lapunk kérdésére elmondta: a június 15-i jégesővel járó vihar megyénkben szerencsére meg sem közelítette azt a mértéket, mint ami az ország más területein előfordult. (Voltak olyan helyek is, ahol tojás nagyságú jég hullott alá.) Ám azért volt dolguk a szakembereiknek. Nagytályán például alaposan kilyuggatta az egyik ház tetejét a jég, amit a tűzoltók fóliával fedtek be a további károk elhárítása végett.

T. Mária régóta dolgozik a biztosítási szakmában. Teljes nevét azért nem vállalta, mert nem szeretne ártani magának azzal, hogy felfed egy-két „titkot”. Az ügyfél és a biztosító közötti legtöbb vita abból fakad, hogy az előbbi nincs pontosan tisztában a szerződés minden részletével. Erről neki elvileg akkor kellene alaposan tájékozódnia, amikor megköti a biztosítást. Csakhogy az ügynökök anyagilag is abban érdekeltek, hogy minél több biztosítást kössenek meg. Nem valószínű ezért, hogy azokra a részletekre is minden körülmények között felhívják az ügyfelük figyelmét, amelyek esetleg eltántoríthatják őket a kötéstől.

A szakember szerint érthető az is, hogy a társaságok „kötekednek”, hiszen vannak olyanok, akik már-már sportot űznek abból, hogy pénzt csináljanak a biztosításból. Tipikus, a „károsult” által gyakran hivatkozott eset például, amikor műszaki ok miatt hosszabb áramszünet van. Ilyenkor le szokott olvadni a fagyasztó, tönkremennek a benne tárolt drága dolgok. Még igazolást is bemutat az ügyfél. Csakhogy ezt a kárt, ha az tényleg bekövetkezett, az áramszolgáltatónak kell megtérítenie.

Ami a ház-, illetve lakásbiztosításokat illeti: a legtöbb vita abból adódik, hogy történt-e vagy sem káresemény. A jégverés eléggé egyértelmű, de bonyolultabb a helyzet, ha a hónyomás, vagy csőtörés következtében keletkezett kárt jelent be valaki. Ilyenkor felvetődhet, hogy nem volt megfelelően karbantartva a tető, vagy a vezetékrendszer, így a meghibásodást nem káresemény idézte elő. Ekkor a tulajdonos felelőssége, hogy nem javította meg, újította fel időben az elhasználódó elemeket.

Alapszabály: a biztosító forgalmi értéken térít

Amennyiben az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító – az egyéb szabályok betartása mellett, így a káron szerzés tilalmára figyelemmel – a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva persze abból a maradványok értékét. Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése vagy helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

A legnagyobb értékeinket érdemes biztosítani

A legtöbb embernek természetesen az otthona a legértékesebb vagyontárgya. Az otthonok többsége persze milliós nagyságrendű értéket képvisel, nem ritkán akár több mint tízmillió, sőt akár százmillió forintot is érhet. Az otthonokra és a benne lévő bútorokra, berendezésekre elég sok veszély leselkedik: tűz, földrengés, árvíz, viharok. A bankok egy hitel felvételekor nem véletlenül írják elő kötelezően a lakásbiztosítás meglétét. A hitel visszafizetését csak úgy tudhatják biztonságban, ha rendelkezünk olyan biztosítással, amelyik az ingatlan jelentős károsodása esetén képes helyettünk „visszafizetni” a felvett hitelt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!