2014.04.11. 14:55
Kertészkedj okosan: ötletek, hogyan fogj hozzá
Sokan szeretnek kertészkedni. De felmerül a kérdés: vajon tudnak is?
Senior female gardener working in her garden
Fotó: Getty Images/iStockphoto
Szerinte ezért nem árt, ha megosztja a tapasztalatait, a tudását mindazokkal, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy maguk termesszék meg a különféle kerti élelmiszereket. Mert milyen jó is az – mondja beszélgetőpartnerünk, a Verpeléten élő Nagy Ferencné, Marika néni –, amikor egy nyári esti családi nyársaláshoz nem a boltból kell beszerezni a hagymát, paprikát, paradicsomot, hanem elég kisétálni a konyhakertbe, és leszedni a szebbnél szebb, ízesebbnél ízesebb finomságokat.
Nos, kezdjük az elején... Fontos információ, hogyha valaki nem először adja a fejét veteményezésre, még véletlenül se ültesse ugyanoda a magokat, a palántákat, mint az előző esztendőben, azaz változtassuk a kertben lévő növényeink helyét. A tavasz kezdetén, akár már februárban el lehet ültetni a borsót, hiszen nagyon jól bírja a hideget. Régebben persze, mindig bizonyos névnapokhoz kötötték, mely magokat mikor érdemes elvetnünk.
A borsó mindig Julianna napkor került a földbe, aztán érdemes volt a zöldségmagot is elszórni, majd kicsivel később az ugyancsak fagytűrő hagyma elduggatása következett. – Mi például – folytatja Marika néni – a burgonyának szinte mindig április első napjaiban ásunk gödröcskéket, míg a babnál arra ügyelünk, hogy a májusi fagyosszentekkor már a földben legyen, de úgy, hogy akkor még ne keljen ki. Édesapám agronómus volt, tőle tanultam meg a kertészkedés csínját-bínját. Akkoriban egyébként belénk oltották a természetet szeretetét és ismeretét...
Marika néni felhívta a figyelmet a talaj minőségének és az éghajlatnak a fontosságára. Mint mondja, Verpeléten például homokosabb a föld, és így nagyon jól érzi magát benne minden tökféle – sütőtök, patisszon, cukkini –, aztán a burgonya, az eper, ám például a fokhagyma és a káposzta nem fejesedik meg eléggé, a sárgarépa pedig nem lesz szép formájú. Nem véletlenül, mivel ezek a zöldségek jobban kedvelik az olyasféle kötött talajt, amilyen például Poroszló környékén van.
Marika néni beszélt nekünk növények egymás iránt érzett szeretetéről és utálatáról is. Mindez azt jelenti, hogy bizonyos fajták nem férnek meg egymás mellett, némelyek pedig szinte védelmezik egymást. Utóbbira jó példa a hagyma... Ha ugyanis hagymát ültetünk a sárgarépa vagy a zöldség mellé, akkor bizonyosan szépen terem majd mindkét fajta.
Ezért nagyon lényeges, hogy odafigyeljünk a rokonításra. Ha fokhagymát ültetünk a retek mellé, utóbbit nem rágják ki a hangyák, mivel a kis rovarok valósággal menekülnek a hagymától. A tökféléknél érdemes ügyelni kell arra, hogy távolabbra ültessük a többi növénytől, hiszen nagy területen szeret „uralkodni.” De a babot sem érdemes a borsó mellé vetni, merthogy kiirtják egymást. A nagy vízigényű uborkát pedig semmiképpen se ültessük napos helyre, mert a félárnyékot kedveli... Ha a kertünkben van fa, ideális lehet számára az az alatt lévő föld.
Bálint gazda szerint „öröm a kert!”
A gyöngyösi díszpolgár Bálint György, alias Bálint gazda szerint nagy szükség van kiskertekre. – Sok-sok olyan növényünk van, amiket termeszteni lehetne – mondja. – A válság felhívhatja az emberek figyelmét arra, hogy a legkisebb helyet is okosan ki lehet használni, s hogy szomorkodás helyett a saját tudásunkat hasznosítsuk valahogyan. Régi mániám, hogy akár egy erkélyen is lehet valamihez kezdeni. Magaságyban, kis helyen is lehet zöldséget, fűszernövényeket termeszteni. Itthon is hasznos lenne, ha mind többen megtapasztalnák, mekkora öröm a kert, illetve, ha az ember a saját kétkezi munkáje révén jut hozzá a zöldséghez, gyümölcshöz.