Mit ünneplünk húsvétkor?

Magyarországon a húsvétot az 1099-es Szabolcsi Zsinat óta ünneplik. A keresztény egyház liturgiájában az előkészítő idő a nagyböjt, mely Jézus 40 napos sivatagi tartózkodásának emléke, régen hamvazószerdán kezdődött. Nagyböjtben sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek. Zsírt és húst nem fogyasztottak, csak száraz növényi eledelt. A régi hevesiek által fogyasztott nagyböjti ételek – melyeket Cs. Schwalm Edit muzeológus munkájából ismerünk – a mai ember számára többnyire már ismeretlenek, bár némelyik közülük ma is kedvelt.

<hiretes>

Mivel környékünkön minden faluban ütöttek olajat, az olajsajtolás után visszamaradt olajpogácsát, a „szak”-ot felhasználták emberi táplálkozásra is. Szakból készült a terület jellegzetes, kedvelt böjti eledele, a zsufa vagy zsupa-leves. A megtört szakra forró vizet öntöttek, majd leszűrve többféleképpen készítették el. Tejjel, tojással habarták be, és leggyakrabban kenyeret „szegdeltek” bele.

A legegyszerűbb böjti étel az olajos kenyér, a „hajában” sült krumpli, a savanyú káposzta volt. A laska búza- vagy rozslisztből gyúrt tészta, amelyet a tűzhely tetején megsütve, majd összetördelve forró vízzel leöntöttek. Kiszedve megöntözték olajjal, vajaljával, és mákkal vagy mézes mákkal ízesítve fogyasztották.