Vakáció a monitorok előtt: kicsiknek semmiképpen sem ajánlott

 
Elmúltak már azok az idők, amikor a nyári vakációt a nagyszülőknél töltve a gyerekek kizárólag fára másztak, bújócskáztak, labdáztak. Ma már egyáltalán nem ritka, hogy a nagynéninél, nagyszülőnél is a számítógép vagy a konzol előtt üldögélnek az apróságok, s játszanak napestig. Nem könnyű eldönteni, hogy mi lehet ártalmas, hogy mit engedjünk meg a gyereknek, ami az életkorának és fejlettségi szintjének is megfelelő – de nem is lehetetlen küldetés.

Bár számítógépes játékok nagyon régóta léteznek, a 2000-es évek közepét érdemes korszakhatárként említeni. Ekkorra lett szülő az a generáció, amely már folyamatosan használta a számítógépet, az internetet, s gyermekei már a PC- és mobilkorszakba születtek. A mai nyolc-tízéves gyerekek kezében már többször látunk mobiltelefont az utcán, a játszótéren, mint matchboxot, vagy LEGO-elemeket, és az érintőképernyő-korszakkal már a telefon is egy csábító játékszer a számukra.

Ezt fejeli meg a mobiljátékok burjánzása – míg korábban a hordozható Tetris, a tamagocsi volt a menő, addig a mai gyerekek már az okostelefonon pörgetnek facebookos, vagy éppen külön telefonra írt reflex, ügyességi, autós alkalmazásokat. A választék hatalmas, és kortól függően a szülőknek egyszerre könnyű és nehéz a dolguk, amikor a ki- és megkerülhetetlen játékőrület közepette dönteniük kell, vajon melyiket engedje, melyiket vegye s melyiket ne a gyermekének.

A probléma azonban valamelyest áthidalható: a lányokat öltözetős játékokkal biztosan órákig le lehet kötni, a fiúknak pedig a logikai játékok (mint például az Angry Birds vagy a Minecraft) hosszú időre megfelelőek.

A legnépszerűbbek szerencsére nem egyben a legveszélyesebbek is

A gyerekek körében immár jó ideje az egyik legnépszerűbb az Angry Birds. Ez egy kétdimenziós ügyességi és logikai elemeket ötvöző játék, amely az összes lehetséges formátumban elérhető. A játék lényege, hogy a felhasználónak egy csúzli segítségével kell a különböző színű és formájú önfeláldozó madarakat különböző építményekre kilőni azzal a szándékkal, hogy az ott tartózkodó disznókat elpusztítsa.

Hasonló népszerűségnek örvend a Minecraft is: ebben a játékban kockákat kell elbontani, lerakni, kombinálni, azaz különféle formákat létrehozni. A következő szinteken, lépésekben már az így kialakult világot adott esetben meg is kell védeni avagy küldetéseket kell teljesíteni.

Az öltöztetős játékok elsősorban a lányok körében népszerűek – az alapjuk gyakorlatilag ugyanaz, egy-egy karakternek kell ruhát választani. A műfaj természetesen folyamatosan fejlődik, ma az egyik legfelkapottabb a Monster High című rajzfilm szereplőinek felöltöztetése.

A kicsit nagyobbak (általános iskola alsó tagozatába járók) már bátran próbálkozhatnak kincskeresős játékokkal: ezekben annyi a feladat, hogy a képernyőn az egérrel megkeressünk apró, eldugott tárgyakat.

Hagyjuk a lövöldözést!

A számítógépes játékok közül éppen az egyik legnépszerűbb fajtát, az úgynevezett FPS – First Person Shooter – típusúakat érdemes mellőzni. Ezeknek közös jellemzője, hogy a képernyőn azt látjuk, amit a játékban szereplő karakter is lát, azaz képileg maximálisan megvalósul a beleélés. Nem meglepő, hogy emiatt a játékos nagyon erősen beleéli magát a az adott karakter szerepébe, s így tesz változatos (és a legtöbb esetben kegyetlen) módokon embereket vagy szörnyeket ártalmatlanná.

Arról már régóta megoszlanak a vélemények, hogy ezen típusú játékok felerősítik-e az agressziót, vagy éppen a levezetésben segítenek (mindkettőt bizonyította már kutatás), ám abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy óvodásoknak, általános iskola alsó tagozatosainak egyáltalán semmiképpen sem ajánlott ez a fajta kikapcsolódás.