Közélet

2015.01.06. 12:20

A Vöröskereszt szeretné, ha nem tűnne el a névtelen szolidaritás

Az idehaza terjedőben lévő úgynevezett irányított véradás nemcsak kockázatos, de nem egyeztethető össze a Vöröskereszt alapelveivel sem...

Barta Katalin

Young woman giving her blood

Fotó: Getty Images/Wavebreak Media

Pár éve kezdett elterjedni a hazai kórházakban az úgynevezett „betegágy melletti donortoborzás” gyakorlata, amely napjainkra „irányított véradás” néven vált közismertté. A módszer lényege, hogy tervezett műtétek előtt álló betegek hozzátartozóinak ajánlják az orvosok, hogy maguk is adjanak vért, illetve további ismerőseiket vegyék rá véradásra.

Gortva József a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének igazgatója azt mondja, a fent említett toborzási módszernek számos kockázatára figyeltek fel a közelmúltban. Nevezetesen a Vöröskereszt által szervezett véradási eseményeken is megjelennek hozzátartozók, s számukra idegen donorokat kérnek meg irányított véradásra. S ami a legaggályosabb: egyes helyeken már arra is volt példa, hogy pénzt ajánlottak fel az önkéntes véradóknak az irányított véradás vállalásáért. Ezekben a szituációkban – sajnos – nagy kockázata van az önkéntes, térítésmentes véradós elveinek sérülésének. Előfordult olyan eset is, amikor kifejezetten vérhiányra hivatkozva kérték a kórházi orvosok az irányított v é r a d á s t , holott az Országos Vérellátó Szolgálat minden gond nélkül ki tudta elégíteni a gyógyító eljárással kapcsolatos vérigényt.

A vöröskeresztes vezető szerint a betegágy melletti szervezésnek valóban van létjogosultsága azon esetekben, amikor például ritka vércsoportú betegen kell gyorsan segíteni, s ezt a közvetlen hozzátartozók, ismerősök vállalják. Különösen előnyös, ha ilyen helyzetben olyan személyek is vállalkoznak véradásra, akik korábban soha nem adtak vért, de a beteghez fűződő kapcsolat miatt erre vállalkoznak. Ám nem egyeztethető össze a Vöröskereszt alapelveivel, amikor a névtelen betegek érdekében megjelenő véradók megszólításával próbálnak a hozzátartozók saját családtagjuk, ismerősük helyzetén javítani.

Az Országos Vérellátó Szolgálat a gyógyítással kapcsolatos igényeket szinte maradéktalanul ki tudja elégíteni, viszont előfordulhat, hogy a műtétek elhalasztásának számos más oka van.

A fentiekben említett jelenségek terjedésének legfőbb kockázatát a Vöröskereszt hivatásos és önkéntes szervezői abban látják, hogy a véradó mozgalom alapjai gyengülnek, a társadalmi szolidaritás pedig háttérbe szorul.

- Miután a tapasztalatainkat a közel hetven éve végzett donortoborzó tevékenység során gyűjtöttük össze, ezért változatlanul fontosnak tartom az önzetlen, térítésmentes önkéntes véradást, mely megszemélyesítés nélkül, pusztán az embertársi segítségnyújtásra támaszkodva valósul meg – mondja Gortva József, majd így folytatta: –  Elfogadjuk, ha a napi ellátás biztosítása érdekében, tényleges vérhiány esetén az Országos Vérellátó Szolgálat a betegágy melletti szervezés eszközeivel motiválja a beteg családtag iránt felelősséget érző hozzátartozókat, segíteni akaró, korábban vért még nem adó ismerősöket, barátokat, ám kötelességünk felhívni minden érintett figyelmét azokra a kockázatokra, melyeket a mozgósításnak ez a formája hordoz, veszélyeztetve a mindenfajta érdekektől mentes véradó mozgalom évtizedes értékeit.

A közösségi oldalak és az ott szerveződő csoportok akár nagy segítséget is jelenthetnek, jóllehet arra is akadt már példa már, hogy visszaéltek ezzel a módszerrel.

Fontos tudni, hogy a véradást sok szempontot figyelembe véve kell szervezni, épp ezért ha valaki vért akar adni, azt szeretnénk tőle kérni, hogy ne ilyen kampányokhoz kötődően próbáljon meg segíteni, hanem a szervezett akciók során.

A megyei vezetőtől megtudtuk még, hogy a vérkészletek elosztása az Országos Vérellátó Szolgálat dolga, a vér begyűjtésében és a véradások szervezésében pedig a Magyar Vöröskereszt segít.

Tény egyébként, hogy a vérrel való gazdálkodás nem egyszerű feladat: hazánkban évente átlagosan 670 000 egység vérkészítményt használnak el, míg egy véradáson egy donortól (utóbbiak a 18-65 év közötti állampolgárok lehetnek) 450 ml vért vehetnek le. Hazánkban több mint 6 millió potenciális véradó van, ugyanakkor egy-egy évben nagyjából csak 300 ezren tartják tű alá a karjukat. Míg a férfiak évente akár ötször is adhatnak vért, a nők maximum háromszor. Utóbbiak menstruáció idején nem vállalkozhatnak erre, amiként tilos vért adni nátha, torokgyulladás, herpesz, alacsony hemoglobinszint esetén, kis- és nagy műtétek után, HIV-fertőzés és egyéb, vérrel átvihető fertőzések kockázata esetén, vérképzőszervi betegségek vagy kezeletlen magas vérnyomás mellett.

Ami a friss Heves megyei adatokat illeti, az Országos Vérellátó Szolgálat adatbázisa szerint a szűkebb hazánkban élő mintegy háromszázezer lakosból 2014 november közepéig 13 ezren jelentek meg véradási szándékkal, ami – a becslések alapján – körülbelül 9 ezer önkéntes vérvételt jelent. A donorok nagyjából 15 százalékát szűrték ki valamely ok miatt. Akárcsak szerte az országban, úgy megyénkben is az átlag véradó évente 1-2 alkalommal vállalkozik donor szerepre. A nők némileg ritkábban jelennek meg a véradásokon. Hevesben egyébként esztendőről esztendőre 500-550 véradási eseményt szerveznek: ezek egy része intézeti, más része kiszállásos formában történik.

Adj vért, és ments meg három életet!

A szakemberek szerint az sem jó, ha egyszerre olyankor akarnak sokan vért adni akkor, amikor arra nincs igény. Amikor ugyanis valóban szükség lenne erre, számosan a korábbi donorság miatt nem élhetnek a lehetőséggel. A vörösvértest-készítmények 35 napig használhatók. Mivel Magyarországon az A+ vércsoport a leggyakoribb, ebből kell a legtöbb. Egyetlen véradással három betegen lehet segíteni, mert a levett vérből plazmakészítmények, vörösvérsejt- és vérlemezke-koncentrátum készül. Igaz tehát az ismert szlogen: adj vért, és ments meg három életet!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!