Milliókba kerülhet egy diploma

Juhász Henrietta az Egri Eszterházy Főiskola harmadéves magyar szakos hallgatója azon szerencsések közé tartozik, akik államilag támogatott képzésre jogosult. Ha fizetnie kellene, szemeszterenként 170 ezer forintba kerülne a diploma megszerzése. Azt mondja, számára így sem egyszerű előteremteni a megélhetésre szánt összeget. Másodéves kora óta igénybe veszi a szabad felhasználású diákhitelt, havonta ötvenezer forintot. Ezt előbb-utóbb törleszteni kell, tehát mesterképzésre semmiképp nem jelentkezik, inkább valami szakmát tanulna, hogy mielőbb munkahelyet találjon.

Barátja, Dani ugyancsak az egri főiskolán tanul mozgóképkultúra- és médiaismeret szakon. A képzésért ő sem fizet, ám ha önköltséges lenne, fél évente megközelítőleg 350 ezer forintba kerülne a tandíja. Ő is diákhiteles, havi ötvenezer forintot folyósítanak neki. Mivel kollégiumot nem kaptak, albérletben élnek, havi 80 ezer forintot fizetnek a lakhatásért. A főiskola mellett mindketten vállalnak alkalmi munkákat, hogy finanszírozni tudják kiadásaikat. Hogy mennyire lesz piacképes a diplomájuk, egyelőre nem tudni, de azt mindketten állítják, mielőbb szeretnének munkába állni, hogy legalább a diákhitel törlesztésébe belekezdhessenek.

Azok a fiatalok, akik most adták be felvételi jelentkezésüket a választott főiskolára, egyetemre, nincsenek könnyű helyzetben. Nemcsak azért izgulhatnak, hogy sikerül-e bejutni az áhított felsőfokú intézménybe, hanem azt is végig kell gondolniuk, képesek lesznek-e a költségeket előteremteni. Merthogy egy diploma manapság nem olcsó mulatság.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Képünk illusztráció Fotó: Lénárt Márton
[/caption]

Az egri Eszterházy Károly Főiskola legdrágább képzései közé tartozik nappali tagozaton a mozgóképművész szak, amelyért 400 ezer forintot kell fizetni fél évenként. Mivel a Kormány képzési területenként meghatározza a felsőoktatási intézmények számára az iránymutató képzési költségeket, az egyes képzési területhez tartozó szakokon, illetve a tanárképzésben az intézményekben hasonló önköltségekkel találkoznak a továbbtanulni szándékozók – tudtuk meg Kalóné Szűcs Erzsébettől, az EKF Felvételi és Képzésszervezési Osztályának vezetőjétől.

A szakok keresettségéről elmondta még: mivel a mozgóképművész szak mesterszak és az intézmény állami ösztöndíjas mester keretszáma évek óta magas (400-600 fő/év), a felvett hallgatók zöme állami ösztöndíjas, azaz nem fizet önköltséget.

Hasonló a helyzet a tanárképzésben: az osztott (mester) tanári szakokon – főként levelező tagozaton kezdik meg tanulmányaikat a hallgatók – a keretszám miatt többségük állami ösztöndíjas vagy a munkáltató fizeti az önköltséget.

Osztatlan tanárképzésben – a főiskola kapacitásának mértékéig – a jogszabályi minimum pontszámmal (2015-ben 305 pont) vagy a fölött állami ösztöndíjas képzésre nyerhetnek felvételt a jelentkezők, így az önköltség megfizetésére csak néhányan kötelezettek.
A költségkalkulálást egyébként bárki elvégezheti, aki főiskolára, vagy egyetemre szeretne jelentkezni. Ebben segít a Diákhitel Központ pénzügyi tájolója. Ez személyre szólóan, a választott intézményre, illetve képzésre vonatkozóan mutatja be, hogy a diákok milyen anyagi forrásokkal és kiadásokkal számolhatnak tanulmányaik idején, s fontos háttér-információkat is ad a felhasználóknak.

Mindebből látható: a számok azt mutatják, hogy a felsőoktatás egyre nagyobb terhet ró azokra, akik a diplomájukat „saját zsebből” tervezik finanszírozni az egyre szűkülő állami finanszírozású felsőoktatás miatt. Egyes, korábban igen népszerű szakokra a megemelt ponthatárok miatt szinte lehetetlen bekerülni államilag támogatott képzésre, így egy önköltséges kommunikációs vagy közgazdász alapdiplomáért akár másfél millió forintot, egy egyetemi műszaki képzésért csaknem hárommillió forintot, míg a költségtérítéses orvosi képzésért akár kilencmillió forintot is fizethetünk a 2014-es felsőoktatási felvételi a 2014-es felsőoktatási felvételi eljárásra vonatkozó tájékoztatás szerint.

Előfordul az is, hogy nem bírja a kassza

A közepesen teljesítő, szerény anyagi körülmények között élő gyermekek számára csupán egy esély marad: valamilyen szakmát választani és azt további kurzusokon elsajátítani. „Csupán” egy érettségivel munkát találni ma ugyanis szinte lehetetlen. Ha mégis szakmát tanul a fiatal, akkor pedig a képzés költségei is tetemesek. Egy dolog biztos: önmagában az érettségi bizonyítvány nem sokat ér. Nem is véletlen, hogy a statisztikai adatok szerint az érettségizett, pályakezdő álláskeresők elhelyezkedési lehetőségei még mindig csekélyek. Az idén az első negyedév végén megyénkben például több ezer álláskereső fiatalt tartottak nyilván.

Havi 15 ezer forintot kellene félretenni

Az egyik befektetési alapkezelő nyilvánosságra hozott, nemrégi becslései szerint egy olyan kétgyermekes család esetében, ahol a szülők gyermekeik felsőfokú tanulmányait bölcsész és közgazdász szakokon képzelik el, az önköltséges diplomák várható költsége együtt legalább 3,2 millió forint megterhelést jelenthet a família kasszájának. Az Alapkezelő Diplomapersely bárki által elérhető elemzése szerint azonban egy három- és egy hatéves gyermek esetén havonta 15 ezer forint megtakarítás is elegendő lehet ahhoz, hogy a gyermekek érettségi vizsgájának idejére összegyűljön a felsőfokú tanulmányaik finanszírozásához szükséges összeg.