Heves megyében többen szülnek természetes úton

 – A szülés csodálatos szenvedés. A nő erre van teremtve, úgy gondolom, mindenkinek át kellene élnie ezt az élményt – mondta el lapunknak Forgóné Zelei Zsuzsanna, aki tavaly augusztusban adott életet kislányának Egerben. – A fájdalom elmúlik, és utána már csak arra fogunk emlékezni, milyen édes kínokat kellett átélni ahhoz, hogy világra hozhassunk egy csodás teremtményt. Én sosem választanám a császármetszést, remélem, nem is lesz rá szükségem – szögezte le az édesanya, akinek véleményével – egy friss kimutatás szerint – sokan nem értenek egyet...

Magyarországon ugyancsak megfigyelhető a császármetszések számának növekedése. Az összes szülés közt az országos arány 1990-ben 10 százalék körüli volt, a 2000-es évek elejére megduplázódott, 2006-ban már megközelítette a 30 százalékot, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2015-ben pedig már 39 százalék volt. Nemzetközi kutatások szerint a valóban indokolt császárok az összes szülésnek „csak” 15-19 százalékát teszik ki.

Az elmúlt három év adatainak átlaga alapján a Heves megyei kórházakban 26-tól 36 százalékig terjed a császármetszések aránya. Az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetben 26, a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézetben 35, a gyöngyösi Bugát Pál Kórházban pedig a szülések 36 százaléka nem természetes.
Lapunk megkérdezte dr. Hernádi Lászlót, az egri kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezető főorvosát, szerinte miért nőtt ekkora arányban hazánkban a császármetszések száma.

– Ennek rengeteg oka lehet, ami nem is feltétlenül szakmai. Ilyen például a jogi számonkéréstől való félelem, mivel sokkal kevesebb kártérítési ügy van az elvégzett császármetszésekből, mint a nem elvégzettekből. Illetve szóba jön az a szemléletbeli változás is ez esetben, hogy az átlagostól már a legkisebb kockázati eltérésnél felmerül a császármetszés lehetősége – magyarázta a főorvos.

Dr. Hernádi László a szakmai okok között említette azt, hogy egyre inkább kitolódott a gyermekvállalás ideje. Ma már gyakoribb, hogy az első gyermeket a 30. életévek betöltése után vállalják a nők, ezért nagyobb esély van az egyéb betegségek – cukorbetegség, magas vérnyomás –, kórképek megjelenésének, ami indokolhatja a császármetszést.

– Beszélni kell a kérésre végzett császármetszésekről is. Néha ugyanis egészen elképesztő, mit képzel az ember magáról vagy éppen mit nem képzel... Sokan félnek a szüléstől, többek esztétikai okok miatt kérik ezt a szüléstípust. Nem foglalkoznak azzal, hogy azok a gyermekek, akik császármetszéssel születnek, később hajlamosak lesznek például az allergiára. Tőlem is kérték már, hogy császározzak, ám mindig elmondom, hogy ezt garantálni nem lehet. A döntés joga és felelőssége mindig a szülést vezető orvosé – szögezte le az egri szakember, aki szerint nem véletlen, hogy már a WHO is foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Kazincbarcika a természetesség híve

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a ténylegesen szükséges császármetszések aránya 15-19 százalék, ami jóval kisebb, mint itthon a kórházak nagy részében. A legfrissebb hazai összesítés szerint – ami a 2013-as, 2014-es és 2015-ös szülések átlagát számolta – a legmagasabb, 55 százalék a császármetszések aránya a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjában, 51 százalék pedig a Semmelweis Egyetemen, valamint a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központban. A megyei intézményeink az adatok alapján a középmezőnyben vannak. A kimutatás szerint csak egy intézmény került 20 százalék alá: a Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft-nél 11 százalék szerepelt.

– Kínában 40 százalék fölött van a császármetszések aránya, Brazíliában van, ahol 100 százalék ugyanez... Ez már anomália. A császármetszést nagyon könnyű volt felfuttatni, viszont visszafordítani a tendenciát már nagyon nehéz lesz. Hozzá kell tenni azt is, hogy ha valakinek az első szülése császáros volt, akkor a következőnél már magas a rizikója annak, hogy szintén műtéti úton fog szülni az édesanya – magyarázta dr. Hernádi László.