Hogyan érvényesülnek nőként a munkában és otthon?

Teleki Klára, művészetpártoló

– Negyven év munkaviszony után – az Egri Területi Vérellátó Intézetben vezető asszisztensként dolgoztam – mentem nyugdíjba, s most érzem magam először szabadnak. Amíg dolgoztam, sokszor szembesültem azzal, hogy nőként többfelé kellett szakadni, hogy meglegyen az egyensúly a család és a munkahelyi feladatok között. A hobbira és magamra már nem jutott sok idő. Túlnyomórészt nőkkel dolgoztam, nőket irányítottam. Sokszor kellett megküzdeni azzal, hogy nőként, családanyaként és asszisztensként is figyeljek rájuk: érjenek el sikereket a szakmában, de a családjuk rovására ne menjen! Különösen sok teher van az egészségügyben dolgozó nőkön, akiknek az élete körültekintő szervezést igényel: hivatásként éljük meg a szakmát, életeket mentünk. Emiatt is erősek az ott dolgozó nők, sokkal több elismerést érdemelnének. A szoros napi feladataik, s alacsony bérük ellenére is képesek áldozatot hozni, mindent kordában tartani, túlélni a napi elvárásokat, mint anyák, feleségek, háziasszonyok, szakemberek. Nőnapkor én rájuk gondolok, s a művészet területén küzdök a nők elismeréséért, a női egyenjogúságért.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Teleki Klára
[/caption]

Tóthné Veres Noémi, tagintézmény-vezető

A Füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Dormándi Tagiskolája vezetője így válaszolt: – A közoktatásban dolgozom, ami alapvetően női szakma. Az óvodákban, alsó tagozatokon szinte csak nők dolgoznak. Az intézményvezetők között már több a férfi, de nem hiszem, hogy egy vezető kiválasztásánál szempont lenne a pályázó neme. A közalkalmazottaknál a bérezésben sincs hátrányos megkülönböztetés, mint ahogy a verseny szférában ez sokszor előfordul. Nem érzem sem hátrányát, sem előnyét, annak hogy nő vagyok. A megbecsülést is munkavégzésem következetességével, megbízhatóságával szeretném kivívni. A pedagógus pálya egyik előnye, hogy a szünetekben nagyrészt nem okoz gondot a saját gyermek elhelyezése, de ennek árán a szorgalmi időben nem lehet bármikor szabadságra menni. A munka és a család összeegyeztetése egyik munkahelyen sem könnyű, igyekszem úgy megoldani, hogy egyik területnek se váljon kárára. Itt a jó szervezőkészségnek, a logisztikának nagy szerepe van a nők életében. Ha szükséges családtagoktól, barátoktól kérek és kapok is segítséget a gyerekek különböző programjainak szervezésében, és a nagymamákra is számíthatok szerencsére.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Tóthné Veres Noémi
[/caption]

Martonné Adler Ildikó, Eger alpolgármestere

– A humán alpolgármesteri feladatokat 2014 októberétől látom el. E tevékenységek egy nő mentalitásától, lelki beállítottságától akkor sem állnak távol, ha előtte más foglalkozást űzött. Ezelőtt pedagógusként dolgoztam, s rendelkezem azzal az empátiával, ami ezen a területen sikeressé tehet. Mint testnevelő, leginkább a sportügyekben van jártasságom, de tőlem, mint tanártól, az ifjúság és a szociális, kulturális dolgok sem idegenek. A területen, ahol dolgozom, előny az, hogy nő vagyok. Már nem a fiatal családos anyuka kategóriájába tartozom, hiszen van egy felnőtt lányom, aki önálló életet él. Nincsenek olyan napi teendőim, mint egy családanyának: bevásárlás, főzés, tanulás a gyerekkel. Ezeket nem kell összeegyeztetnem a munkával. Vannak viszont idősödő szüleim, akikre több időt szeretnék fordítani. A munkám során atrocitások, mert nő vagyok, nem értek. A munkahelyemen megbecsülnek, s vezetőtársaimmal és a polgármesteri hivatal irodavezetőivel, kollégáival működőképes és őszinte munkakapcsolatot ápolok.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Martonné Adler Ildikó
[/caption]

Kovács Nikoletta, megyei rendőrségi sajtóreferens

– A rendőri életpályát általában férfi szakmának tekinti a legtöbb ember, viszont bizonyos munkakörök esetében kimondottan előnyösnek tartom azt, hogy ha egy nő is dolgozik a „csapatban”. Ez idáig három szakterületen dolgoztam és úgy érzem, sikerült érvényesülnöm. A munkám során mindig igyekeztem az elvárásoknak megfelelni és a rám bízott feladatokat a lehető legjobban elvégezni. Leginkább pozitív visszajelzéseket és támogatást kaptam, ezért állíthatom, hogy nőként is lehet megbecsülést elérni. Nem volt olyan jellegű tapasztalatom, hogy éreztették volna velem azt: kevésbé tudnám elvégezni a munkámat azért, mert nő vagyok. Még gyermekem nincs, ezért valamivel egyszerűbb helyzetben vagyok. A magánjellegű problémákat a lehetőségekhez képest rugalmasan kezelik a munkahelyemen, a közvetlen kollégáim pedig segítőkészek, toleránsak. A munka és a magánélet összehangolása a sajtóügyeleti készenlét ellátása során olykor-olykor okozhat esetleg nehézséget, de amikor ilyen előfordult, sikerült megoldanom.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Kovács Nikoletta
[/caption]