2016.04.26. 19:46
Még nincs jogerős érdemi határozat
Különleges szerződés érvénytelenségi perek a devizahiteles eljárások, melyekből 210-et folytatnak jelenleg megyénkben.
– Kérem, adjanak rövid jogi hátteret olvasóinknak arról, miért indultak a devizahiteles eljárások?
Dr. Tőzsér Lajos: – A devizahitelekkel összefüggő perek a szerződés érvénytelenségi perek speciális fajtáját képviselik. Volt egy árfolyam-ingadozás, a forint devizákhoz képest fokozatos gyengülésével a devizaalapú kölcsönök törlesztési részletei jelentősen megemelkedtek. Ez hívta életre a devizahiteles pereket. Amikor fölvették e hiteleket, még körülbelül 140 forintos svájci frank árfolyammal lehetett számolni, ám ez később felment 180-200 forintra, vagy még magasabbra. A törlesztő részleteket általában forintban határozták meg, s ezek az összegek jócskán megnövekedtek. Az ügyfelek a kölcsönszerződésekben keresték a jogi hibát, aminek a kiküszöbölésével a megbomlott értékegyensúlyt helyre lehet hozni. A perek kétirányúak: egyrészt meg akarták szüntetni a már elindult végrehajtási eljárásokat, s kérték, hogy azokat függesszék fel addig, amíg a hitelszerződések érvényességéről állást nem foglal a bíróság. Másrészt támadták a szerződési feltételeket, azokat tisztességtelennek, vagy jó erkölcsbe ütközőknek tartva.
– Mekkora a devizahiteles eljárások aránya a megyében a törvényszéki elsőfokú ügyekhez képest?
Dr. Tőzsér Lajos: – A megyében a folyamatban lévő elsőfokú törvényszéki ügyek 60 százalékát adják a devizahiteles eljárások. A járásbíróságainkon az arányuk kisebb, mivel a keresetet benyújtók olyan körülményekre hivatkoznak, amelyek a törvényszék elsőfokú hatáskörét alapítják meg. A járásbíróságokon főként a végrehajtás-megszüntetési perek vannak. Az Egri Járásbíróság a többi, a törvényszékünk illetékességi területéhez tartozó járásbírósághoz viszonyítva kiemelten terhelt, ott közel száz devizát érintő üggyel foglalkoznak a kollégák.
– A felek a legkülönbözőbb okok miatt támadják a devizahiteles szerződéseket. Melyek a leggyakoribb indokok?
Dr. Gulyás István: – Elöljáróban elmondom: nagy változás ezekben a perekben az, hogy időközben a jogalkalmazás keretében is születtek a Kúria jogegységi határozataira építve olyan törvények, amelyek többféleképpen befolyásolják az eljárásokat. Az egyoldalú szerződésmódosítás esetén – a pénzintézeteknek lehetőségük volt a szerződésben egyoldalúan emelni a kamatot, a költségeket – az első devizatörvény kimondja: vélelmezni kell, hogy e módosítások tisztességtelenek. A pénzintézetek ezt a vélelmet megdönthették per útján. Ezek a perek lezárultak. Rengeteg ilyen kereseti kérelem volt, amelyek most már nem aktuálisak, hiszen ezt a kérdést a törvény rendezte. Ezután következett az elszámolás, ami miatt fel kellett függeszteni a pereket. Ahogy vége lett az elszámolásnak, a bíróságnak már az elszámolás adatait figyelembe véve kell folytatnia a pereket. A törvény még egy fontos változást rögzít: most már a bírósághoz fordult fogyasztók keresetükben nem kérhetik csupán a devizahiteles szerződés érvénytelenségének megállapítását. Azt is kell kérniük, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza a bíróság.
Egyszerűbben: el kell számolni a perekben! A cél az volt, hogy ne kettőzzék meg az eljárásokat. A perek többségében arra hivatkoznak a fogyasztók, hogy nem kapták meg a kellő tájékoztatást sem a szerződésben, sem a banki ügyintézés során arról, hogy melyek a devizaalapú szerződéses kapcsolat kockázatai, hogyan nőhetnek meg a terheik az árfolyam változása miatt. Emiatt kérik a szerződések érvénytelenségének kimondását, s azt szeretnék, az elszámolásuk úgy történjen meg, hogy az árfolyamváltozás ne őket terhelje. Ebből van sok, továbbá abból, hogy a szerződés bizonyos kikötései – például, hogy svájci frankban határozták meg a kezelési költséget – tisztességtelenek.
– Milyen iratok, adatok szükségesek a keresetlevél benyújtásához, miként megy végbe a bizonyítás?
Dr. Tőzsér Lajos: – Külön kell választani az ügyvédkényszeres ügyeket azoktól, amelyekben az ügyfél maga is elindíthatja a peres eljárást. Keresetlevél benyújtásával indul az ügy. Eggyel több példányban kell a keresetlevelet beadni, mint ahány fél szerepel a perben. A devizahiteles ügyek specialitása az, hogy a törvényszéken induló perek általában ügyvédkényszeresek. Sokan tisztességtelenségre hivatkoznak, ami azt jelenti, hogy ügyvédnek kell képviselnie a felpereseket. Érkezhetnek elektronikus úton is a keresetlevelek, az ügyfélkapun át az ÁNYK nyomtatványkitöltő program segítségével. Ekkor párhuzamosan kell készíteni elektronikus aktát, s mellette papíralapút. Aki az előbbit választja, az attól kezdve elektronikusan kommunikál a bírósággal. A keresetlevelet iktatják a lajstromirodában, s az ügyet az arra jogosult igazgatási vezető – jelen esetben én – kiosztja a bírónak. Ő segítséget vehet igénybe, bírósági titkárt az előkészítésben, aki a bíróval folytatott konzultáció után áttekinti az ügyet. Ha a jogszabályi feltételeknek nem felel meg a kereset, akkor a tikár a hiánypótlási végzést kiadja az ügyfeleknek. Ha ennek eleget tesznek, akkor tárgyalási szakba kerülhet a per. Ellenkező esetben elutasítják a keresetlevelet. Mindenkinek az az érdeke, hogy a felhívásban foglaltaknak tegyen eleget. Nem cél az, hogy a bíróság az ügy érdemével való foglalkozás nélkül utasítsa el a keresetlevelet, ellenkezőleg: épp az a cél, hogy az állampolgár jogi problémáját megoldjuk.
– A devizahiteles procedúrák dömpingszerű indulása, majd újraindulása rendkívüli nagy teher a bíróságok számára. Elmondható-e ez megyénkre is?
Hoszné dr. Nagy Tímea: – Kétségtelenül igen nagy terhet rónak ezek a perek a bíróságra. Én például bírósági tikárként segítek, főleg a keresetlevelek átvizsgálásával, a perindítási teendőkkel kapcsolatban. A perek előkészítésében veszek részt.
Dr. Tőzsér Lajos: – Hárman intézik törvényszéki bírókként a törvényszéki pereket. A nevük látható a hirdetőtábláinkon, olvasható a törvényszék honlapján, tehát az állampolgárok ismerhetik. Közülük ketten tárgyalnak devizahiteles ügyeket. Kirendeléssel egy járásbíró is dolgozik múlt év elejétől, a rá kiosztott ügyek közel 90 százaléka devizás eljárás. Több mint száz ügy van a kezén. Idén április 1-jétől a Hatvani Járásbíróságról segít dr. Gulyás István kolléga, hogy a megnövekedett ügyérkezést karban tudjuk tartani.
– Milyen határozatok születtek megyénkben a devizahiteles ügyekben?
Dr. Tőzsér Lajos: – A törvényszéken jogerős érdemi határozatról még nem tudok beszámolni. Ezek speciális érvénytelenségi perek, meg kell nézni, hogy az ügyfél a keresetében azt kéri-e, ami a jogszabályokban biztosított számára. Ha nem, illetve a hiánypótlást nem teljesíti, akkor a keresetlevelét érdemi vizsgálat, s idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani. Kétféle elutasítási lehetséges: a generális, ha a keresetlevél nem felel meg az előírt feltételeknek, akkor a Polgári Perrendtartás alapján történik. Ha valaki a jogerőtől számított 30 napon belül a hiányokat pótolja, akkor fennmaradnak a beadás joghatályai, s érdemben kell foglalkozni a kérelemmel. A másik: speciálisan a devizahiteles törvények rendelkezéseinek is meg kell felelnie a keresetlevélnek. Ha nem felel meg, akkor idézés kibocsátás nélkül elutasítja a bíróság a keresetlevelet, de már nem nyílik meg az újra beadás lehetősége. A hiánypótlási kör leginkább a gyakorlat most a törvényszéken.
Kétszáznál több Hevesben a devizás per
Dr. Tőzsér Lajos közölte: a devizahiteles a perek 2012-ben kezdődtek. Egy évvel később csúcsosodtak ki, s azóta folyamatosan érkeznek a keresetlevelek. Az országos ügyérkezés tízezres nagyságrendű. Megyénkben ez a szám nagyjából igazodik a polgári ügyszakban jellemző egyéb ügyérkezéshez: 340 perrel számolhatunk, idén április közepén a folyamatos devizaperes eljárások száma 210. Ezeket első fokon intézik a bírák. Még 2014 nyarán volt az eljárás-felfüggesztési jogi rendelkezés a devizahiteles törvények alapján, azon perek közül 45 jelenleg is felfüggesztés alatt áll.
Száznál több ügy egy bíró kezén
Az ügyteher szempontjából a bonyolultabb ügyek intézésére szakosodott törvényszéken az a megfelelő, ha 80 körüli ügy van egy bíró kezén. Most száznál több. Ezek folyamatos figyelemmel kísérése, a tárgyalások kitűzése jó szervezést igényel. Ha egy bíró 80 üggyel foglalkozik, akkor egy évben egy eljárásban körülbelül négy tárgyalást tud tartani, ám, ha 100 fölötti az ügyeinek a száma, akkor legfeljebb hármat vagy kettőt. Így kitolódhat e perek befejezése. Ügyelnek rá, hogy időszerűen végére járjanak e procedúráknak, például bírák kirendelésével, hogy a nem devizás ügyekben résztvevő felek ne érezhessék meg a megnövekedett ügyteher esetleges következményeit.
Érjenek véget két éven belül
A polgári kollégium vezetője szerint megyénk bírái minden szinten jól teljesítenek. Általános elvárás, hogy az ügyek két éven belül befejeződjenek. A tavalyi statisztikai adat azt mutatja, hogy a törvényszéken a polgári ügyek 6 százaléka húzódik két éven túl. Ez jó, a 2014-es évhez viszonyítva főleg, akkor 12 százalék volt ez a mutató. Két éve december végén 35 két éven túli polgári ügy volt, tavaly december végén 19. Az OBH elnöke által meghirdetett Szolgáltató bíróságért című program pont azt tűzte ki célul, hogy a kedvezőtlen időtartamú ügyek száma és aránya is csökkenjen. Itt is jól teljesítettek megyénk bírái, több mint 30 százalékkal csökkent a két éven túli ügyek aránya.
A polgári kollégium vezetője szerint megyénk bírái minden szinten jól teljesítenek. Általános elvárás, hogy az ügyek két éven belül befejeződjenek. A tavalyi statisztikai adat azt mutatja, hogy a törvényszéken a polgári ügyek 6 százaléka húzódik két éven túl. Ez jó, a 2014-es évhez viszonyítva főleg, akkor 12 százalék volt ez a mutató. Két éve december végén 35 két éven túli polgári ügy volt, tavaly december végén 19. Az OBH elnöke által meghirdetett Szolgáltató bíróságért című program pont azt tűzte ki célul, hogy a kedvezőtlen időtartamú ügyek száma és aránya is csökkenjen. Itt is jól teljesítettek megyénk bírái, több mint 30 százalékkal csökkent a két éven túli ügyek aránya.
Szakemberek a devizahiteles perek hátteréről. Balról: dr. Gulyás István, dr. Tőzsér Lajos és Hoszné dr. nagy Tímea Fotó: Berán Dániel -->
