Vajk Miklós tudja, mi áll az érem mögött

Tíz éve még javában járt kosarazni a szeniorokkal Vajk Miklós, ám a 80. születésnapján köszöntött hajdani testnevelő ma már csak a „második vonalból” figyeli az egri és a megyei sportélet történéseit, amiben teljesen „képben van”.

– Nagyon örülök, hogy focistáink kijutottak a Magyar Kupa országos táblájára, Csuhay Józsi régi ismerős és barát, de a többi edzővel is jó kapcsolatot ápolok, köztük sokan, így például Székely Károly, Fejes Péter és Horváth Tamás is tanítványom volt – utal korábbi munkásságára Vajk Miklós. – Azt is nagy előrelépésnek tartom, hogy fejlődik Eger sportja, ami megmutatkozik az eredményességben és a létesítményhelyzetben, vagyis a körülmények javulásában is. A különböző sportágak mérkőzéseire manapság is rendszeres járok, melyek közül a kosárlabda igazán szívügyem. A vízipólósok meccseit is szeretem, de valamennyi szép eredménynek tudok örülni, amit a mieink elérnek, legyen szó egri, vagy más megyei sportolóról. Tudom ugyanis, hogy egy-egy sikerért mennyit kell kínlódni, mennyi munka rejlik az érmek mögött.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Vajk Miklós meglepetten fogadta majd nagyon köszönte a köszöntést Fotó: Berán Dániel
[/caption]

Sportszerető emberként a tanár úr számára igazi csemegét jelentett az olimpia, nem akadt magyar siker, amit ne élőben látott volna a tévében.

– Bármikor is szerepeltek a mieink, azt mindig néztem, vagyis az elmúlt hetekben az éjszakázás életem szerves részének számított – folytatta Vajk Miklós. – Nem volt mese, az ötkarikás játékokat egyszerűen látni kellett! Hát hogyisne tettem volna, amikor ilyen jól teljesítettek legjobbjaink. Különösen Hosszú Katinka és Kozák Danuta eredményessége előtt emelem meg a kalapom, de a már klub szinten egrinek számító Cseh Lászlóra is nagyon büszkék lehetünk. Borzasztóan sok edzéssel lehet csak ilyen magasságba eljutni, ezt pedig meg kell becsülni.

A szakember szívesen beszélget az általa látogatott mérkőzések során a régi harcostársakkal és a jelenkor képviselőivel, ám hatékony segítőmunkát már nem tud vállalni megromlott hallása miatt. Feleségére azonban mindig számíthat. A születésnapi rendezvény váratlanul érte, de nagyon boldogan fogadta, amikor az egri Városháza üvegtermében az önkormányzat részéről Habis László polgármester és Martonné Adler Ildikó alpolgármester méltatta, a kosarasok, egykori kollégák és barátok nevében pedig Csányi Barna köszöntötte.

– Nem gondoltam rá, hogy ilyen eseményt szerveznek, hiszen jómagam csak szürke napszámosa voltam a testnevelésnek – szerénykedett a hajdani pedagógus. – Szerettem és a mai napig szeretem a sportot, a benne élőket és az érte tevékenykedőket. Jó érzést jelentett találkozni Sóskuti Péterrel, Markó Gézával, Renn Oszkárral, Tari Györggyel és a többiekkel. Örültem a szép a méltatásnak, és az együtt töltött időnek, amelynek során felidézhettük a régmúltat. Köszönöm, hogy nem feledkeztek meg rólam, és kívánom, hogy sok sikeres testnevelője, edzője és versenyzője legyen Eger városának a jövőben is.

 MTH és Dobó

Az Egerben 1959 óta élő Vajk Miklós előbb a volt szakmunkásképző (MTH = Munkaerő Tartalékok Hivatala), majd Dobó István Gimnázium testnevelő tanáraként szerette meg a mozgást, a sportot tanítványaival. Edzőként és játékvezetőként is tevékenykedett, lelkiismeretes munkáját több elismeréssel is díjazták.