Kultúra

2016.12.20. 16:55

Ördögök és angyalok a Gárdonyi Géza Színházban - Kritika

Az Ördög három arany hajszála tanulságos és humorral teli történet gyerekeknek az egri Gárdonyi Géza Színház színpadán. Az angyalok nem sírnak címmel pedig Fehér István rendezésében láthattunk az 1956-os forradalom 60. évfordulóján egy tanulságos történetet.

Jámbor Ildikó

Fotó: Gal Gabor +36303330726

A Grimm testvérek meséjét, az Ördög három arany hajszálát dramatizálta ezúttal Szőke Andrea, a Babszem Jankó Gyermekszínház házi szerzője. A kooprodukcióban létrejövő előadás nagy előnye, hogy az író jól ismeri a színészeket, ezért már a szerepek megírásánál is kicsit „méretre szabja” a karaktereket. Ezúttal a szokásosnál  is több lehetősége volt.

[caption id="" align="alignleft" width="640"] Az angyalok nem sírnak: Csathó Norbert (balról), Kardos Kristóf és Kovács Dániel Fotó: Gárdonyi Géza Színház
[/caption]

Rendelkezésére állt a nagyszínpad teljes technikai apparátusa, és néhány olyan új kolléga, aki új színeket hozott az amúgyis sokoldalú „babszemjankós” palettára. Baráth Zoltán rendező a szokott találékonysággal instruálta a művészeket, és az egész egy nagyon is nézhető, pergő ritmusú előadást eredményezett. Ebben a Grimm átiratban az ördög, Baranyi Péter egy zsörtölődő, de nem félelmetes, inkább anekdotikus figura, aki az öreganyjával él egy háztartásban, s megadással  konstatálja, ha az förtelmes, sikerületlen fánkot süt neki. A boszorkány, azaz ördög anyja Nagy Adrienn, még csúnyaságában is vonzó, majomszeretettel csügg fián, s közben bonyolítja a szálakat.

Fehér István és Szél Anikó sok szerepben jelenik meg előttünk a történetben, mindannyiszor egy-egy jellegzetes emberpárt felrajzolva, jellembeli sajátosságaikkal együtt. Jankó, a mesebeli vándorlegény, akinek nagy szerencsét jósoltak, ha megszerzi az aranyhajszálakat, karakánul küzdi le az újabb és újabb próbatételeket, hogy aztán elnyerje jutalmát. A november 8-án bemutatott darabot Kovács Dániellel láttam (Gulyás Budával váltva alakítják a főhőst.) Ennek kapcsán is elmondható, hogy az egri társulatban kedvvel és eredményesen foglalkoztatnak gyerekszereplőket.

Nemcsak a jó castingolás lehet ennek a hátterében, hanem az is, hogy szeretet-teli, kollegiális légkörben tudnak dolgozni és fejlődni ezek a fiatalok, s igen jól énekelnek. Az egri produkció nagy érdeme , hogy látványban, technikában képes kielégíteni a cyber-vizualitáshoz szokott fiatalokat. A hatalmas háttérdíszletben, mint egy képkivágásban jelennek meg  a próbatételek szereplői, a két színész, Szél Anikó és Fehér István karakterábrázoló képességét csillogtatva.

Az egész történet „nagyon egyben van” szinte észrevehetetlenek a színváltások, jók a jelmezek, a Gajdos együttes népzenéje előreviszi a produkciót a sikerhez. Az is erény, hogy a kerek történet időben sem több,mint amit a kezdő nézők fészkelődés nélkül kibírnak. Nem nevezném beavató színháznak, több annál: szórakoztató  példázat az emberi igyekezet és segítőkészség mindenkori érvényességéről.

Az angyalok nem sírnak címmel Fehér István rendezésében láthattunk az 1956-os forradalom 60. évfordulóján egy tanulságos történetet. A dráma már 10 éve ismert, készült televíziós adaptáció is, több helyen bemutatták. Kiss József  színész, rendező, író műve egy olyan pillanatot ragadott meg a pesti történésekből, amely megeshetett volna: Egy belvárosi lakásban találkoznak az utcai tűzharcokból menekülő forradalmárok, s ott vannak a lakás tulajdonosai:  egy ÁVH-s tiszt és,és lánya,és kitartott felesége. A példázat azért telitalálat, mert képes megjeleníteni mindkét oldal érveit, és beszorítottságát.

Az ávós parancsnok (Fehér István remek alakításában) kényszer alatt cselekszik, hiszen  a nyilas mundért cserélte fel, s bármikor megzsarolható. A felesége (Nagy Adrienn) egy másik attitűdöt mutat. Hálás az őt megmentő férjnek, de érzelmileg egyet ért a forradalmárokkal, mint ahogy  mostohalánya is ( Babócsai Réka.)  A később mártírrá váló két harcoló szerepében Kardos Kristóf és Csathó Norbert, valamint a velük érkező gyermek (Kovács Dániel), is  árnyalt jellemeket ábrázol. Az előadás alkalmas arra, hogy életközelbe hozza azokat a történéseket, melyeket az azóta születettek már csak hallomásból, s az utóbbi öt évben talán már a témát felvállaló történelemkönyvek lapjairól is ismerhetnek. .Az egri ünnepség közönsége számára igazi ajándék volt ez a példázat, magas művészi színvonalon, saját művészekkel. Remélhetően lesz alkalom, hogy lássuk még az évadban!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!