A szent kereszt és a szárnyak a mennybe visznek

Tréfás Miklós grafikus- és szobrászművész hosszú évek óta alkot a Tisza-parti településen. Tiszanánán végighaladva legalább hat szoborral lehet találkozni közterületen, ami az ő nevéhez fűződik. Ilyen például a Kálvin-téren elhelyezett Kálvin-szobra, vagy a 1848-as emlékmű. Nemrégiben pedig kettő – de összetartozó – monumentális alkotással bővítette Tiszanána látnivalóit az 1956-os forradalom 60. évfordulójára. A Budapesten élő művész lapunk kedvéért utazott le a napokban Nánára, ahol egyébként az év nagy részét töltik feleségével, Kovács Eszter világhírű Wagner-énekessel – aki e település szülötte.

– Először 16 éve készült el az ’56-os lánctalpas emlékmű a faluban, de arra nagyon kevés pénz jutott annak idején – idézte fel Tréfás Miklós. – Akkor nem lehetett igazán a posztamenshez igazítani a környezetet, de most végre nyert erre támogatást az önkormányzat. Abból spóroltam ki, hogy legyen egy tisztességes emlékmű. A pályázatban két művet szerepeltettünk: az egyik a korábban készült kiegészítése, az áldozatok emlékműve, a másik pedig a keresztkompozíció, ami kovácsoltvasból készült – mesélte az alkotó, aki azt is elmagyarázta, mit jelképeznek a keresztek.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A keresztkompozíció igazán összetett jelentéssel bír: a mennybemenetelt a szenvedésektől a szárnyak választják el - magyarázta Tréfás Miklós FOTÓ: BERÁN DÁNIEL
[/caption]

– A szent kereszt és alatta a szárnyak a mennybe visznek, a többi hét a szenvedésekről szól. A fenti régió metszéspontjában van a szent ostya, amit a szenvedésektől a szárnyak választanak el. Az alsó rész viszont kamaraműfaj lett: a legmagasabb az kifejezetten ’56-ot testesíti meg, aminek egyik gyalázata volt a robbanógolyó; aztán következik a szépség, a rend, a gonoszság, a szenvedés, a tisztaság és az értelem. Ez a hét kereszt a szent kereszttel Krisztus nyolcasát alkotja, vagyis a végtelent. De van egy kilencedik, nem túl feltűnő eleme is a kompozíciónak, amivel szerettem volna a Tisza áldozatai előtt tisztelegni – magyarázta a művész, aki egyébként absztrakt szobrásznak tartja magát.

– Itt egy kicsit ellenemre dolgozom, mert nem manuális művész vagyok. Ami most ugye nem látszik, mert, ha mondjuk absztrakt lenne a Kálvin szobor, azt mondanák, csúfolódom. A saját habitusom azért piszkál néha... – mondta mosolyogva.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A háttérben 1956 tiszanánai áldozatainak csillagos ege – ahogy Tréfás Miklós fogalmazott a nemrég elkészült emlékmű egyik fontos alkotóeleméről FOTÓ: BERÁN DÁNIEL
[/caption]

Igazán szabad szobrász

Tréfás Miklós elmondta, hogy Tóth József polgármesterrel több mint 20 éve kötöttek egy megállapodást. – Ez arról szól, hogy én ingyen dolgozok a falunak, de senki nem parancsol, és nem szól bele abba, amit csinálok. Magyarán, ennyi idővel a rendszerváltozás után – úgy vélem, kijelenthető –, hogy én vagyok az egyetlen igazán szabad szobrász hazánkban – fogalmazott Tréfás, aki elárulta, hogy jelen pillanatban is több munkán dolgozik. Tervez még Tiszanánára egy temető kápolnát a reformátusoknak, most pedig márványból készít szobrot szívműtétjét végző orvosának.