Közélet

2017.04.08. 16:30

Húsvét közeledtével figurák hívogatnak

Pásztor Paskal atya vezetésével bejárták a figurákból épített keresztutat, ezt követően a látogatók és a helybeliek szentmisén vettek részt.

Sike Sándor

A tervezett esemény előtt beszélgettünk a polgármesterrel és a figurák készíőivel. A település polgármestere, Szabóné Balla Marianna arról tájékoztatta a heolt, hogy ez lesz az első szabadtéri keresztútjárás itt, Szarvaskőben. A szervezők segítségére lesznek az egri fertálymesterek, akik örömmel fogadták el a meghívást. A fertálymesteri imacsoportjuk érkezik, hogy – Pásztor Paskal atya vezetésével – ők és az érdeklődők végigjárják a krisztusi stációkat.



A faluvezető úgy egyórás időtartamúra becsülte a programot: a falu elejétől a végéig alakították ki a keresztút tizennégy állomását. Kérdésünkre a polgármester asszony elmondta: vannak olyan települések hazánkban, ahol eleve adott az állandó keresztút kőből, fából vagy mindkettőből. Olyan azonban, mint az övék – vagyis, hogy alkalomszerű és utána le is szedik – meglehet, nincsen másik az országban. Úgy tudja, hogy a keresztutat általában a templomban járják, mert ott vannak ábrázolva annak az állomásai. Az ő ma is használt templomuk egyébként 1841-től 45-ig épült – tudtuk meg. Előtte fából kialakítva állt ugyanezen a helyen az Isten háza. A mai létesítmény készüléséről pedig azt is lehet tudni, s erre elég büszkék is a szarvaskői hívek, hogy azt valójában az egri bazilika „felültervezésekor” kimaradt kövekből emelték.
 
[caption id="" align="alignleft" width="650"] Karácsony előtt Betlehem-falva lettek, húsvét közeledtével keresztutat járnak a szarvaskőiek és kíváncsi vendégeik Fotó: Berán Dániel
[/caption]
 

Locsolkodós emlékek a gyerekkorból

A nyugdíjaskorú Nagy Sándor 15 éves koráig nevelkedett a faluban, majd ötven év távollét után költözött vissza. Megfogalmazása szerint a locsolkodást már gyerekkorában se szerette. Arra azért emlékszik, hogy húsvéthétfőn indultak a rokonokhoz, az ismerősökhöz. Nem csak a lányokat, a család nő tagjait is meglocsolták. Kölnivel természetesen. Igazi élmény számára mégis az volt, amikor a lányok kedden „visszalocsolkodtak”, de ők már vízzel. Volt persze úgy is, hogy már hétfőn megkapta: „Elmentek a legények, engem, kisgyereket a lányok megláttak leselkedni a kerítés tetején, és a vödrükből jól nyakon öntöttek.” A mostani húsvét más: tömve van a falu azokkal, akik elmenekülnek a városból.

 

A fogadófigurák mesterei

A figurákat, korábban például a betlehemi faluét hármas csapat készíti zömmel, amelynek tagjai a polgármester mellett Fodor Istvánné Ildikó, illetve az alakzatok kifundálója, Lőrincz József gépészmérnök. Utóbbi tréfás megjegyzése szerint először még csak egy-egy traffipaxozó rendőr, vagy lekvárfőző asszony állt a helyén, mára viszont a fogadófigurák „hadserege” díszíti a falut. Ildikó pedig úgy emlékezik: úgy keveredett bele a bábucsinálásba, hogy egy anyák napi figura nagyon nem jött be neki. Szóvá is tette, amiért cserébe Szabóné Balla Marianna meghívta, hogy jó, akkor menjen segíteni, mutassa meg miként kell. Azóta is egymást húzzuk hárman, adjuk egymásnak az öteletet – mondta Ildikó.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!