Ételszentelés után szeletelték a sonkát

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával ugyan nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
– Emlékszem, minket, gyerekeket is bevontak a készülődésbe, mivel a húsvét előtti napokat takarítással töltöttük. Meszelt fallal, kiszellőztetett ágyneművel, tiszta szobával vártuk a vendégeket, az ünnepet – idézte fel kérésünkre Somfai Tiborné Elvira néni, a Heves Megyei Honismereti Egyesület egyik alapítótagja és a Dobó Katica Népdalkör vezetője.



– Ismert, farsang farkától egészen hamvazó szerdáig, Jézus sivatagi böjtjének emlékére negyvennapos nagyböjtöt tartottunk – azaz kerültük a húsos, zsíros ételeket –, s a húsvét ennek lezárulását is jelzi. Én még ma is böjtölök. Addig sok krumplis étel készült, mint lángos, nudli, ganca, illetve sokszor főztünk babot, ettünk tejtermékeket – avatott be Elvira néni, aki azt is elmondta: virágvasárnapon tartották a barkaszentelést és a passiójátékot. A nagyhéten pedig mindennap volt olyan feladat, ami előjelezte az ünnepet, a böjt végét.
– Az asszonyok például elkezdték sütni a száraz süteményeket, kekszeket, amiket sokáig lehetett tárolni. Még ma is emlékszem a fahéjillatra, ami akkor szállt a konyhában... Szerdán a hátsósonkát áztatták be egy nagy edénybe, majd nagypénteken tették fel főni. Amikor elkészült, a levében hagyták kihűlni, hogy ne száradjon ki. Ebből a húsléből szombaton annyit vettek ki, amiben megfőzhették a tojásokat, amiket aztán az ételszentelésre vittek húsvét vasárnapjának reggelén – mesélte. Hajnalban harangoztak – ekkor minden család egy kosárba pakolta az ételt: a sonkát, a főtt tojást, sajtot, kalácsot és a bort, amiket szépen letakargattak, majd elindultak a templomhoz. Körbeálltak a családok, és a pap sorban szentelte meg az ételeiket.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Ma is megismerhetőek a húsvéti szokások Képünk illusztráció. Fotó: MW
[/caption]

– Mikor hazaértünk, édesapám szeletelt a sonkából, mindenkinek jutott a tojásból is, és ekkor még mi, gyerekek is kaphattunk egy keveset a szentelt borból. Hatalmas öröm volt végre újra húst venni magunkhoz. Sőt, arra is emlékszem, hogy nagypénteken teljes böjt volt: akkor csak pattogatott kukoricát ettünk sok-sok teával, tehát nagyon is érthető a boldogság – mondta Elvira.
Húsvétvasárnap délutánján készültek a hímes tojások, amiket írókázással – viasszal festették meg a meleg tojáshéjat, amit ezután a hagyma- vagy dióhéjjal színezett vízbe áztattak –, berzseléssel – például petrezselyemlevelet nyomtak a tojásra, majd harisnyába csomagolták, és így tették a színezővízbe –, vagy karcolással – hegyes árral karcoltak mintát a színezett tojásra – díszítettek. A megfestett tojásokat aztán szalonnabőrrel fényesítették ki.
 

Voltak azonban más szokások is, Bodonyban például virágvasárnap kiszebábot égettek – szalmabábut öltöztettek fel –, amitől azt remélték, elűzi a rosszat.

Voltak azonban más szokások is, Bodonyban például virágvasárnap kiszebábot égettek – szalmabábut öltöztettek fel –, amitől azt remélték, elűzi a rosszat. Ma is megismerhetőek a húsvéti szokások Képünk illusztráció. Fotó: MW -->