Papagájokkal ejti ámulatba a látogatót

Már a kapunál is jól lehet hallani, hogy rengeteg papagáj él a ház mögött. Belépve azonban némi meglepetés ér, hiszen madarat egyelőre még nem látok, ám minden léptemet egy-egy eb, méghozzá spicc kíséri kíváncsian. Dr. Solti Béla ornitológus felesége, Ilona ugyanis e fajtát tenyészti. A madarak miatt érkeztem azonban, s átérve az udvaron, máris megpillantok néhányat a szebbnél szebb színekben tündöklő, egzotikus küllemű példányok közül. Mindegyikük gondosan elhelyezve, ketrecben tölti napjai. Némelyek egyedül szemlélődnek, engem is szemügyre vesznek, mások pedig épp a párjukkal foglalkoznak, finoman csókolóznak, netán éppen csipkelődnek egymással. Egy biztos azonban: nem lehet unatkozni közöttük, de főképpen csodálatba ejtenek.
 

 
– Egy részük a vadonból származik, külön, szigorú szabályok vannak a tartásukra. Magam már 41 éve tenyésztek papagájokat – kezdi történetét dr. Solti Béla, aki egykoron a gyöngyösi Mátra Múzeum muzeológusa volt. – Azelőtt ragadozó madarakkal, egészen pontosan solymászattal foglalkoztam, de ezt később abbahagytam. Aztán egy békésebb madárcsoport, a papagájfélék mellett tettem le a voksomat. Bár talán ez a jelző túlzás, ugyanis noha nem húsevők, de bizony sokszor előfordul, hogy a hímek megölik a tojót azért, ha az nem tetszik nekik, és hogy egy új párt szerezhessenek maguknak – mondja nagy meglepetésemre a szakember, aki hozzáfűzi még azt is, hogy a kakadukra jellemző mindez, amikkel, ha a szabadban lennének, valószínűleg nem történne ilyen, mivel akkor könnyen el tudnának menekülni.
 

 
Dr. Solti Béla már nyolc esztendeje nyugdíjas, azóta mondhatni, hogy főállásban foglalkozik a papagájokkal. Sőt, „kikapcsolódásként” még mindig kutat: sasok, kerecsensólymok és az uhu táplálékanyagait vizsgálja.
– Az ország egyik legnagyobb amazonállománya itt található, ha nem a legnagyobb! E papagájok Közép- és Dél-Amerikából származnak. Összesen csaknem 120–150 madaram van, és ezek között van például bodini amazon – őt én neveltem fel, saját tenyésztés, másutt nem is szaporodik hazánkban –, lila és kék homlokú, kék arcú amazon – ő szintén nagyon ritka Magyarországon –, rózsakakadu Ausztráliából, sárgabóbitás kakadu, sapkás és fodros papagáj Dél-Amerikából. Ez utóbbi keresztbeemeli a fején található tollakat, akár egy indián, ha éppen úgy érzi, meg kell védenie a területét. De tartok még szintén ausztráliai királypapagájt, indiai Nagy Sándor-papagájt, sárga szárnyú, katona, kék-sárga, valamint zöld szárnyú arát. Ő az egyik legnagyobb madaram. De tudok még mutatni jákót is, ők a legjobban beszélő papagájok, rajtuk kívül pedig az amazonok és az arák is taníthatóak a beszédre. Az utóbbiakat ráadásul logikai feladatok megoldására is használják, mivel rendkívül okos állatok – tájékoztat gyönyörű papagájgyűjteményéről séta közben az ornitológus, aki kérdésemre elárulja még azt is, ő nem tanítja beszédre, feladatokra jószágait, ugyanis a madarak gondozása rengeteg munkával jár. Ami pedig az etetésüket illeti, megtudjuk: elsősorban gyümölcsöket és magvakat, legfőképpen napraforgómagot fogyasztanak.

– Az az igazság, hogy nem lehet közvetlen kapcsolatot kialakítani a papagájokkal, nem úgy, mint például a kutyákkal – meséli, miközben egy spicc morog éppen két arára, azok pedig némi nemesi lekezeléssel néznek az ebre… – A gyerekek, akik gyakorta jönnek ide látogatóba az iskolákból, a papagájokat többnyire csak gyorsan megnézik, őket sokkal jobban lekötik a kutyák. A felnőtteket azonban elvarázsolják a madarak. 
 

Sokáig élő, ám a szomszédokat egyáltalán nem zavaró zajkeltők

A szakember megosztotta a lapunkkal azt is, hogy egyes papagájok akár 80 évig is elélnek, az övéi között pedig akadnak 20–26 esztendős példányok is. Mint elárulta: a nagyobb madarak élnek a legtovább. Csippel vagy gyűrűvel tartja őket számon gazdájuk. Természetesen felvetődik az a kérdés is, hogy a nagy madárzajhoz vajon mit szólnak a szomszédok, ám az ornitológus elmondta, nincs semmiféle konfliktus. A falu lakói pedig bizonyára büszkék is a papagájgyűjteményre, amely lakhelyükön található.