Finom étkek, nemes célokkal fűszerezve

Két évvel ezelőtt jártam utoljára a Szihalmi Kemencés Gasztronómiai Fesztiválon, de jól emlékszem, milyen­ – egyetlen más rendezvényhez sem fogható – hangulata van a helyiek egyik, hanem a legnagyobb fesztiváljának. Ám arra még nem számíthattam a nap kezdetén, hogy ez a rendezvény számomra is meglepő érzéseket és szándékokat rejteget, majd tár fel előttem.



– Gyökerek nélkül nincs a fának lombkoronája és nem fog virágozni sem – jegyezte meg a színpadon állva Szihalom polgármestere, Bóta József Sándor a szombati nap megnyitóján.

Ahogyan arra a település első­ embere köszöntőjében is kitért, ezt a napot megelőzte a pénteki család-barát nap, amely feladatainak összeállítása során még arra is ügyeltek, hogy érzékenyítő foglalkozásokba vonják be a gyermekeket és a szülőket egyaránt.

Szihalom öt testvértelepülése közül Hadad, Véke és Szilice­ jelen lévő vezetői is köszöntötték a színpad köré, az árnyékba bújt embereket, a rendezvény résztvevőit. Almási Csaba­, az erdélyi Hadad alpolgármestere arról beszélt, hogy a határok által csak fizikailag lettünk elválasztva egymástól, s örömét fejezte ki, hogy őszinte, szeretetteljes fogadtatásban lehetett részük. Megjegyezte azt is, fontos feladatuk, hogy átadják az őket követő generációknak is az összetartozás érzését. Véke polgármestere, Kajla János úgy fogalmazott, el sem tudná képzelni, hogy mi lenne velük az anyaország nélkül. Végül­ ­Váradi Tamás, Szilice polgármestere is az összetartozás fontosságára hívta fel a figyelmet beszédében.



A négytagú zsűri bemutatkozását követően én is tettem egy kört a kemencék körül, hogy közelebbről is szemügyre vehessem, melyek azok az étkek, amelyeknek az illata­ már messziről is a rendezvényre csalogatta a helyieket. A tető alatti kemencéknél 16 csapat tüsténkedett, köztük füzesabonyi, egri, hevesi­, helyi, rimaszombati, csíkszeredai csapatok és a testvértelepülések csapatai. Az egri Szent Lőrinc szakgimnázium gyakorlati oktatásvezetőjével, Birinyi Zoltánnal ezúttal nem az oktatás helyzetéről beszélgettem, hanem arról, milyen kulináris különlegességgel készültek a fesztiválra.

– Disznók násza Juliska néni­ módra, vagyis Juliska babbal főtt lecsó sertés császárhússal és vaddisznó gombóccal, földi alma macokkal – árulta­ el a kreatív fogás fantázianevét. Nem sokkal mellettük a felvidéki sziliceiektől Voda Viktorral beszélgettem, ők az egyik tradicionális helyi­ ételüket készítették el a kemencében, méghozzá a gömöri gulykát. Viktornak már a beszéde is olyan ízesen szép magyar volt, hogy jól esett hallgatni. Elárulta, ételük fő összetevői a burgonya, a füstölt sertéshús, a pirított hagyma­ és a mellé tálalt savanyú káposzta. A helyi Nyugdíjasok Baráti Körénél ott jártamkor még főtt a töltött káposzta, de az aranyló és mennyei illatú oldalas már megsült a kemencében. Albert Lászlóné elmondta nekem, ezeknek a receptjeit még a szüleitől tanulhatta meg. „Ez aztán az ­igazi tradicionális étel” – jegyeztem meg.

Kemencés túrám csupán eddig tartott, de hazafelé úton megfogadtam, hogy jövőre nem hagyom ki a híres szihalmi lakodalmast, melyre idén közel hétszáz vendéget vártak, s amely egykori szép hagyományainkat hivatott feleleveníteni.

S ha ez még nem lenne elegendő cél, azt is kitűzték maguk elé, hogy ha nyernének, a bejött összeget felajánlják a Hargita megyei mozgáskorlátozottak számára, hogy létre tudjanak hozni egy munkatermet. Végül az egri Kertbarát Kör Egyesületéhez tértem, ahol az elnökükkel, Zerényi Endrével váltottam szót. Céljaik között szerepelt az egészséges életmód népszerűsítésén túl a falusi élet fellendítése a hétköznapi közösségek erősítésével. A közeljövőben szeretnék elérni, hogy a falvakban is működjenek kertbarát-egyesületek, hiszen eddig a megyében csak Egerben, Füzesabonyban és Gyöngyösön működik.

S ha ez még nem lenne elegendő cél, azt is kitűzték maguk elé, hogy ha nyernének, a bejött összeget felajánlják a Hargita megyei mozgáskorlátozottak számára, hogy létre tudjanak hozni egy munkatermet. Végül az egri Kertbarát Kör Egyesületéhez tértem, ahol az elnökükkel, Zerényi Endrével váltottam szót. Céljaik között szerepelt az egészséges életmód népszerűsítésén túl a falusi élet fellendítése a hétköznapi közösségek erősítésével. A közeljövőben szeretnék elérni, hogy a falvakban is működjenek kertbarát-egyesületek, hiszen eddig a megyében csak Egerben, Füzesabonyban és Gyöngyösön működik. Hagyományos, ízletes, kitűnően fűszerezett magyar étkek sültek a kemencékben Fotó: Berán Dániel -->