Közélet

2017.06.15. 18:00

Szuszu hitvallása: azt, amit ő lát, hadd lássa más is

Hatvan országosan is elismert fotóriportere, H. Szabó Sándor munkáiból nyílik kiállítás a Hatvany Lajos Múzeumban.

Tari Ottó



Ha e rövidke írásban a szokásosnál többet szerepel a település elnevezése, annak egyszerű az oka: H. ­Szabó ­Sándort minden a Zagyva-­parti városhoz köti, még akkor is, ha éppen hazánk távolabbi részeit fotózza a magasból. Hatvanban születni, Hatvanban élni, Hatvanban meghalni – vallja, s ha valaki ezt komolyan veszi, ő maga bizonyosan. Nevében a H. is azt jelenti, amire ezek után mindenki gondol: Hatvani. Akkor döntött az ily módon való megkülönböztetés mellett, amikor 1985-ben a Magyar Távirati­ Irodához került, ahol egy kollégáját hasonlóképpen hívták. De van beceneve is, amit ugyancsak mindenki ismer: Szuszu.





Hatvaniság ide, hatvaniság oda, Szuszuval ma olyasmi történik, ami szeretett városában még soha nem fordult elő vele: 60 képpel Hatvanról címmel kiállítás nyílik munkáiból a Hatvany Lajos Múzeumban! Több mint négy évtizednyi fotóriporteri ténykedése során – több nívódíjjal, állami elismeréssel és egy, a felvételeit tartalmazó könyvvel a háta mögött – a csütörtökön 11 órakor megnyitott esemény az első alkalom, hogy szülővárosában is méltatják a tehetségét és az elhivatottságát. S bár ezért nem kárhoztatja a korábbi­ városvezetőket, szemmel láthatóan meghatódva vette tudomásul, hogy szűkebb pátriájának mostani illetékesei ezzel a gesztussal kedveskednek a ma már nyugdíjas fotográfusnak.

Amit én látok, hadd láthassa más is – mondogatja, ha hitvallásáról kérdezik, s e szemlélettel kattogtatja a masináját. Nem akar ő „nagy dolgokat” megmutatni, „beéri” azzal is, ha egy emberi arc, egy szobor részlete, egy virágszirom kerül a látómezejébe. A távirati iroda munkatársaként persze, közelebb kellett mennie a rázósabb történésekhez is, de az ő igazi világa a közvetlen környezet, a mindennapiság, s szenvedélye, a levegőből való szemléltetés. Mindezekről immár a Hatvan­ Expo résztvevői, a ­Hatvany Lajos Múzeum látogatói is meggyőződhetnek. Végre.

Diáktudósítóként kezdte a szakmát

Szuszu a lakóhelyén, Hatvanban diáktudósítóként kezdte annak idején a sajtóval való kapcsolatát lapunk elődjénél, a Népújságnál. Az érettségi letétele után elvégezte a Práter utcai fotós iskolát, majd az újságíró iskola fotóriporteri szakán vizsgázott a Népújság ösztöndíjasaként. A megyei napilapnál 1975-től 1984-ig dolgozott, 1985-ben lett az MTI újságíró-fotóriportere. Speciális területe a légi felvételek készítése; a világ legtöbbet repült légi fotósa, 22 év alatt 3501 órát töltött a levegőben a légirendészet helikopterével, s tudósította az MTI-t a magasból. 2000-ben „Magyarország madártávlatból” címmel színes légi fotóiból német, magyar és angol nyelven könyv jelent meg. Munkáját számos elismeréssel jutalmazták, a hazai és a nemzetközi szakmai fotókiállításoknak is állandó résztvevője volt. 2012-től 2014-ig az ORFK munkatársaként a légifotó szolgálatot alapította meg és működtette, majd nyugdíjba vonult. Jelenleg is találkozhatunk felvételeivel lapunkban is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!