Közélet

2017.06.29. 06:57

Különleges leletet találtak az egri vár területén

A szakemberek olyan leletre bukkantak, ami egyedülálló Magyarországon.

Szomszéd Eszter

Fotó: foto:Korsos Viktor - korsosviktor.hu



Hamarosan megindulnak a rekonstrukciós munkálatok az egri várban a Nemzeti Vár- és Kastélyprogram és a Modern Városok Program által nyújtott több mint hatmilliárd forintos támogatásból. Az idei próbafeltárások is megkezdődtek már.



Tavaly négy próbafeltárás is volt az egri vár területén. Az idén március végén kezdődött ásatás ezek folytatása a székesegyház mellett és az északi kapunál.

– Már feltártuk a káptalani kerengőt, most ennek a másik felét kutatjuk – mondta el dr. Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, régésze, az ásatás vezetője.

– Előkerült ez a hosszú fal, és kiderült, hogy a XII. században, a székesegyházzal együtt felépített káptalanépület része. Később, e két épület közé építették be a kerengőt – ami nagyobb, mint ahogy tavaly sejtettem –, és annak a közepén állt a Szent István-templom, aminek már szintén megvannak a falai. A gótikus püspöki palotánál nincs sok újdonság, mivel azt 1981-ben feltárták, most „csak” újra kiástuk. Ott egy teljes épségében megmaradt hipokausztumot, egy padlófűtő kemencét találtunk, de ami meglepetés, az az, hogy vélhetően fehér mészégetésre is használhatták, mert az ajtajában egy nagy halom fehér márványfaragványt halmoztak fel, amik a XII. századi, román kori szentélyrekesztőből származtak – összegezte.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Egy XII. század végéről származó faragványt is rejtett a föld Fotó: Korsós Viktor
[/caption]

A kváderkövekből épült fal a káptalanépületé, mellette több temetkezést is feltártak. Az egyik sírföldből előkerült egy II. Béla korabeli pénzérme és egy S végű hajkarika is.

– Ez azt jelenti, hogy a sír 1130 körül már megvolt, a közelében egy törött Könyves Kálmán-érmét is találtunk. A vékonyabb kváderköves fal a kerengőé. A XV. századi forrásokból tudjuk, hogy itt lehetett a káptalani jegyzőség, a szabolcsi főesperes háza és a Krisztus Teste oltár épülete is. Ezek késői története is érdekes: a főesperes házát lemélyítették a XIV. században, majd az 1552-es ostromban leégett, s az épület lényegében beszakadt a pincébe. Ugyanezen a helyen később egy katonai istálló épült – tudatta, majd átsétáltunk a püspöki palota és az északi kapu közötti területhez.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A szakemberek olyan leletre bukkantak, ami egyedülálló Magyarországon Fotó: Korsós Viktor
[/caption]

– A most látott falak nagyrészt 1552 után épültek, azután készült a hipokausztum. A válaszfal mögött állt egy nagyterem – vélhetően ebédlő –, azt fűtötte e 3 méter hosszú, másfél méter széles és 80 centiméter magas kemence, amelynek szellőzőkürtőin áradt felfelé a meleg levegő. E jellegzetes középkori padlófűtő rendszer egyetlen hátránya a füst volt, ezért a XV. században már nem nagyon használták. Viszont, ez az egri vár területén talált kemence az egyetlen tökéletesen megmaradt hipokausztum a középkori Magyarországról – emelte ki a szakember, aki egy aznap talált faragványt is mutatott, ami a XII. század végéről, a szentélyrekesztőből származik: szőlőindát és egy madár szárnyát ábrázolja. Hozzátette: sok kincset rejt még itt a föld.

A harmadik helyszín, ahol feltárást végeztek, a provizori palota, ismertebb nevén a Dobó-­palota. Buzás Gergely elmondta: van olyan része az ásatásnak, ahol korábban Kozák Károly már kutatott, de amit májusban tártak fel, még nem volt ismert. Megtalálták a középkori palota végfalát, illetve egy XII. századból származó falat is, ami a székesegyház előtti lekövezett teret határolhatta. E szerint már a tatárjárás előtt állt egy várfal, amiről ez idáig még nem volt tudomásuk. Ezen túl a palota területén találtak egy reneszánsz, címeres kandallópárkányt, ami budai márgából készült.

A negyedik helyszín: Zárkándy-bástya

– A késő középkorban készítettek egy külső várfalat a vár északi oldalában és a bástya erre épült rá. Később, 1553-ban ez megsérülhetett, és Zárkándy Pál, Bornemissza Gergely alvárnagya az ostrom után épített ide egy újabb bástyát, ami a későbbiekben fontos védőművévé vált a várnak. A második török ostromkor, 1596-ban a Zárkándy-bástyát a törökök aláaknázták és felrobbantották. Aztán, mikor a védők feladták a várat, a törökök újraépítették a bástyát, és amit most láthatunk a vasúti sínek mellett, az egy török építmény. Ezt jelzi az is, hogy a bástya járószintje alatti betöltésben a közelmúltban egy török sírkövet találtak, ami egy turbántekercset mintáz – világított rá az ásatás vezetője, aki elmondta: most arra próbálnak bizonyítékot találni, hogy alatta megtalálható a XVI. századi bástya is.

 

Egy XII. század végéről származó faragványt is rejtett a föld Fotó: Korsós Viktor A szakemberek olyan leletre bukkantak, ami egyedülálló Magyarországon Fotó: Korsós Viktor -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!