Hogy ne váljon elszabadult hajóágyúvá a mesterséges intelligencia

Az Egyesült Államokban élő Tilesch György a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnöke. Tanácsadói és közvetítői munkát végez a transzatlanti mesterséges intelligencia szövetségesi partnerségben. A Mesterség és intelligencia – Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában című kötet a Libri Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Alföldi István, aki majdnem 25 éven át volt a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója, kiemelte: a könyv hangsúlyozza, hogy

a mesterséges intelligencia már itt van velünk.

Vannak, akik tudják ezt, de a nagy tömegek gyakorlatilag úgy élnek együtt vele, hogy nem is tudják, miről van szó.

Az MI elképesztő ütemben, exponenciálisan fejlődik, mindezt a nemzetközi pénzügyi adatok is igazolják: a következő három-négy évben minimum 35-40 százalékkal nőnek a fejlesztésére fordított kiadások. A szakértő szerint a könyv olyan időben született, amikor a biológiailag lineárisan fejlődő ember szembesül azzal, hogy megállíthatatlan az exponenciális technológiai fejlődés. Ezzel együtt kell élni, a fejlődést kézben kell tartani, ami közös felelősség.

Ha mindehhez nincs meg a megfelelő ismeret, akkor mindez nem tud megvalósulni. Ennek felismerésében segít ez a könyv, amely nem elsősorban a technológiai finomságokkal, hanem éppen az említett „hozzáállási kötelezettségekkel” foglalkozik.

Tilesch György és szerzőtársa magyarázatot próbál adni arra:

a szabályozást miképp kell megvalósítani, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen a kezünkben maradjon.

Hogy az a hatalmas verseny – amely ezen a téren most mindenekelőtt Washington és Peking között zajlik – ne egy „elszabadult hajóágyúvá” váljon.

Alföldi István szerint ma az egyik legfontosabb teendő az, hogy olyan MI-stratégiát kell alkotni, amely ezeket a kérdéseket figyelembe veszi. A 2030-ig szóló magyar stratégia is az egyik legfontosabb feladatként fogalmazza meg a mesterséges intelligencia minél szélesebb tömegek számára történő megismertetését, mindenekelőtt azt, hogyan kell együtt élni vele.

Magyarországon 2019-ben jött létre a mesterségesintelligencia-koalíció, amely kidolgozta a 2030-ig szóló stratégiát. Ezt azonban 2-3 évenként felül kell vizsgálni, főként azért, hogy az időközben bekövetkezett fejlődést figyelembe lehessen venni a stratégia pontosításánál, továbbfejlesztésénél. A 2030-at azért jelölték meg határévnek, mert az előttünk álló tíz évben várhatóan elképesztő mértékű fejlődés következik be.

A magyar stratégiában 2021-re fogalmazódik meg az a feladat, hogy legalább egymillió emberhez el kell juttatni a mesterséges intelligencia legfontosabb ismérveit és minimum százezer embernek pedig mélyebben kell megismernie azt. Ebben segít az MI-Kihívás nevű online program. A munka azonban nem fejeződik be 2021-ben, különös tekintettel arra, hogy amit ma megtud az ember, az három-négy éven belül teljesen átalakulhat.

Felhívta a figyelmet arra: minél több emberben tudatosítani kell, hogy a mesterséges intelligencia itt van velünk és

a világ legnagyobb hatalmai versenyeznek egymással ezen a téren.

Tudatosítani kell azt, hogy a mesterséges intelligencia lehetőségek, de egyben veszélyek együttese. Ma a mesterséges intelligencia a napi gyakorlatban leginkább azt hajtja végre, amire megtanítjuk. A következő fázis az általános mesterséges intelligencia, ami azért nagyon fontos, mert ez az a pont, ahol eléri az emberi agy működésének lehetőségét. A szakértők ehhez kötik az úgynevezett szingularitást, ami után már semmi nem lesz úgy, ahogy addig volt.

A legfőbb veszély az úgynevezett szuperintelligencia kialakulása, amely ugyan a távoli jövő, de akár már unokáinkat is érintheti.

A veszély tehát a mesterséges intelligencia tőlünk független önállósodásában rejlik. Ezért a folyamatos együttműködés nagyon fontos. Ezért hangsúlyozza Tilesch György könyvének utolsó mondatában: a végső megoldást csakis az jelentheti, ha a kiterjesztett mesterséges intelligencia és humánus bölcsesség „kéz a kézben” jár. Ellenkező esetben a „kés a kézben”, az emberi jövőt megkérdőjelező disztópia valósulhat meg – mutatott rá a veszélyre a szakértő.

A mesterséges intelligencia fontosságát bizonyítja, hogy a közelmúltban Ferenc pápa is külön nyilatkozatban hívta fel a figyelmet az ember által kézben tartott alkalmazás szükségességére. A mesterséges intelligencia pozitív megközelítését sürgetve a pápa ugyancsak az emberközpontúságot emelte ki – emelte ki Alföldi István.

Borítóképünk illusztráció