Jó reggelt!

„Tessék, a fülbevalód, megtaláltam a földön” - nyújtja felém az ékszert a kis hölgy. Ő az egyik felszolgáló a bisztróban, ahol reggelizni szoktam. És itt van Beatrix, a virágárus a Déli pályaudvaron. Egész nap a peronoknál didereg a rózsás vödre mögött. „Ó, a királynő!” - kiált fel, amikor meglát, és buzgón kérdezi, hogy vagyok. Az aluljáró kijáratánál középkorú asszony árul csipkebogyót, kétszázötvenért. „Magának kétszázért odaadom” - mosolyog. A sarki trafikos pedig a kedvemért hozatja a cigarettámat. Egy híres vers refrénje jut az eszembe: „Befogad és kitaszít ez a világ.” Úgy tűnik, most éppen befogadott.