Megsarkalt cipőmben elestem, eltörött a lábam

A fenti esetben úgynevezett hibás teljesítésről beszélhetünk – mondták a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás és az érte kért fizetség nincsen egyenes arányban. Vagyis a cipész rossz munkát végzett. Az ügyfélnek tehát joga van új javítást kérni, amelyet a mester köteles ingyen elvégezni. Vagy ha az olvasó nem bízik a hanyag suszterban, máshová is elviheti a csizmát javíttatni. Ez esetben visszakérheti az első javítás árát.

A lábtörés azonban már más lapra tartozik. Nehezen bizonyítható ugyanis, hogy a rossz sarok és a baleset között közvetlen, ok-okozati összefüggés van. A cipész mondhatja például, hogy síkos vagy repedezett volt a járda, és amiatt csúszott meg a csizmasarok. Azaz a baleset akkor is bekövetkezett volna, ha ő történetesen tökéletesen végzi el a munkát. A magas sarok különben sem valami biztonságos. Más ügy, amikor egy autós ráijeszt mondjuk egy biciklistára, aki ezért balesetet szenved. Ilyenkor valóban a gépkocsi vezetőjét terheli a felelősség.

Sokan emlékeznek a tévébeli régi Jogi esetek szereplőjére, akire a temetőben ijesztett rá egy férfi. Azzal, hogy „ő is félt, amíg élt”. Az asszony elesett, lábát törte, az ijesztgetőnek pedig kártérítést kellett fizetnie. A felelőtlen viccelődésnek tehát valóban meglehetnek a következményei.