Bővülő unió, szaporodó gondok

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Bukarestben fény- és tűzijátékkal, utcabállal és koncertekkel köszöntötték az uniós belépést
[/caption]Bukarestben és Szófiában fény- és tűzijátékkal, utcabállal és koncertekkel köszöntötték Románia, illetve Bulgária uniós belépését. Traian Basescu román köztársasági elnök a térség békéjének és biztonságának szavatolását nevezte az európai integráció legfőbb szempontjának; hangsúlyozta: országa csatlakozása az EU-hoz „rendkívüli lehetőség a jövő nemzedékei számára”. Georgi Parvanov bolgár államfő szerint a belépés „mennyei pillanat” volt. Az ünnepségeken Bukarestben Magyarországot Göncz Kinga külügyminiszter, Szófiában Szili Katalin házelnök képviselte.

Románia magyarlakta településein utcabálokkal köszöntötték az ország uniós csatlakozását. Nagyváradon a városházától a határig terveztek élőláncot több ezer ember részvételével. Szatmárnémetiben a tűzijáték mellett lézershow-t rendeztek, Kolozsváron pedig a polgármesteri hivatal pezsgővel vendégelte meg az utcán ünneplőket. A székelyföldi Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen búcsút vettek a hagyományos disznóvágástól, hiszen ezután csak a szigorú uniós szabályoknak megfelelően lehet disznót ölni.

Az euró ötödik születésnapján új tagországgal bővült az immár 315 milliós lélekszámú család, az eurózóna. Joaquin Almunia pénzügyi biztos Szlovénia nagy sikerének nevezte, hogy az új tagországok közül elsőként vezetheti be az eurót, de utalt bizonyos kockázatokra is. „Harcolni fogunk a visszaélések ellen. Vannak tapasztalataink arról, hogy megakadályozható a tudatos áremelés” – mondta Almunia, de ezzel azt is elismerte, hogy az euró bevezetésével több országban felfelé kerekedtek az árak. A szakemberek szerint az eurózónában tapasztalt áremelkedések nem vagy nem kizárólag az új pénz bevezetésére vezethetők vissza. Ennek ellenére egy, a napokban közzétett közvélemény-kutatás szerint mindenütt az eurózónában az áremelkedést főként az euró bevezetéséhez kötik az emberek.

A magyar kormányszóvivő közleménye szerint Románia csatlakozása óriási lépést jelent afelé, hogy az Európai Unión belül eltűnjenek a hagyományos értelemben vett határok a nemzetrészek között. A kormánykoalíció azt az álláspontot képviselte kezdettől fogva, hogy az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok ápolásán túl ez lehet a jó eszköz a határon túl élő magyarok problémáinak orvoslására. A kormány erre is tekintettel volt, amikor elképzeléseiről tárgyalt a határon túli magyarok szervezeteivel, a magyarországi munkaadók és munkavállalók érdekképviseleteivel, és kérte a parlamenti pártok véleményét is. Mindezek ismeretében a kormány a munkaerőpiac ütemezett megnyitása mellett döntött december 20-án. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a két ország csatlakozása utáni első két évben 219 olyan szakmában, ahol munkaerőhiány van – ilyen például az élelmiszeripar, a textilipar, az építőipar vagy az egészségügy –a román és a bolgár munkavállalóknak kérniük kell ugyan a munkavállalási engedélyt, de azt automatikusan meg is kapják.

Azokon a területeken viszont, ahol nincs szükség többlet munkaerőre, továbbra is fennmarad a jelenlegi munkavállalási rendszer, és a nyitás csak folyamatosan, egy-egy szektor változó munkaerő-igényét figyelembe véve valósulhat meg. Az ütemezett nyitás szabályait a tapasztalatok alapján a kormány egy év múlva újra át fogja tekinti, és ha szükséges, akkor változtat a feltételeken.