Verespatak a reklámcégeknek is aranybánya

„Az igazi mese” – ezzel a címmel futtatja reklámkampányát Romániában a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC), a verespataki bányaprojekt mögött álló óriásvállalat. A reklámkampány tulajdonképpen arról szól, hogy Verespatak egy elhagyott falucska volt a Nyugati Szigethegységben, ma viszont hatalmas lehetőség előtt áll. A tévéklip, amelyet rendszerint főműsoridőben sugároznak szerdán is a román televíziók, két verespataki kisgyereket mutat be, akik elmondják, hogy tanulni, és tiszta vizekben pecázni szeretnének.

Az RMGC a klipben a jóságos megváltó szerepében tetszeleg, amely a gyermekek vágyait teljesíti. A reklámra szükség is van, hiszen a román képviselőház által nemrég megrendelt felmérésből kiderült: a romániai lakosság 96 százaléka ellenzi a verespataki beruházást.

A Verespatakra tervezett aranybánya Románia egyik leginkább ellentmondásos projektje, a falu alatti föld 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt. A kitermeléshez viszont teljesen le kell rombolni a falut, az RMGC néhány kilométerrel távolabb ígéri egy új falu felépítését. Mivel azonban a tervek szerint ciános technológiával vonnák ki az ércből a nemesfémet, környezetvédők attól tartanak, az Európa legnagyobbjává váló ciános zagytározó bármikor környezeti katasztrófát okozhat (hasonlót a 2000-ben történt, emlékezetes tiszai szennyezéshez).

Verespatakiak egy csoportja ugyanakkor létrehozta az Alburnus Maior Egyesületet, amely a falu jelenlegi formájában történő megőrzését tűzte ki célul. A cég ugyanakkor igyekszik biztosítani mindenkit, a zagytározó a legmodernebb technológiával épül meg, és semmilyen veszélyt nem jelent a környezetre – ez áll a tavaly júniusban a román környezetvédelmi minisztériumhoz benyújtott hatástanulmányban is.

Az RMGC sokmillió dollárt felemésztő médiakampányba is kezdett, 2006-ban ötmillió eurót fektetett a terv népszerűsítésébe, ma pedig a National Geographic washingtoni székházában mutatják be a beruházásról szóló, Mine Your Own Business (Törődj a saját bányáddal) című propagandafilmjüket. A film az embereket tönkretevő környezetvédőket állítja szembe a lakosság boldogságáért mindent megtevő bányavállalatokkal; az alkotásban verespatakiak is megszólalnak, akik szerint a projektet ellenzők „gazdag emberek”, és fogalmuk sincs, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az ott lakóknak.

John Passacantando, a Greenpeace amerikai ügyvezetője értetlenségét fejezte ki a terem rendelkezésre bocsátása kapcsán, a National Geographic illetékese viszont kijelentette: anélkül, hogy állást foglalnának, lehetővé kívánták tenni egy „másik szempont” bemutatását is. A bányavállalat semmitől sem riad vissza a „másik szempont” népszerűsítéséért, számukra még az is természetes, hogy átvették az Alburnus Maior Egyesület jelmondatát, és most már ők is a Mentsük meg Verespatakot mottóval közvetítik üzenetüket.

Habár a bánya tulajdonképpeni megnyitása a román környezetvédelmi minisztérium jóváhagyásától függ, Verespatak sorsa egyre inkább megpecsételődik. A házakat egymás után vásárolja meg az RMGC, homlokzatukra táblát helyez az új tulajdonos nevével, a lakók pedig sorsukra hagyják a nagyapáik által épített, elvileg műemlékvédelmi oltalom alatt álló otthonokat. Egyes hírek szerint a falu felét, mások szerint kétharmad részét már a bányavállalat birtokolja. Éppen ezért bárhogyan is dönt a minisztérium a hatástanulmány ügyében, Verespatak megmentése aligha sikerülhet.

Hegyi Gyula európai parlamenti képviselő szerint az ókori emlékekkel rendelkező Verespatak és környéke sokkal többet profitálhatna az évszázados kisipari hagyományú bányászatból és az ökoturizmusból, mint a bánya megnyitásából. A magyar képviselő szerint a verespataki aranybánya megnyitása ellentétes lenne több uniós jogszabállyal, ezért felszólítja az immár uniós tagállam Romániát, hogy ne engedélyezze a környezetet veszélyeztető, jogszabályokat sértő beruházás megépítését. Hegyi ezt Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztosnak is jelezte, aki válaszlevelében megerősítette: az Európai Bizottság továbbra is nyomást gyakorol Romániára, hogy minden körülmények között tartsa be az uniós környezetvédelmi jogszabályokat az engedélykérelem elbírálásakor.