Hírek

2007.03.02. 18:00

A nők mentik meg Európát?

A magyar nők többet dolgoznak és ugyanabban a munkakörben átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet férfitársaiknál. Munkaerőpiacon tartásuk nemcsak elvi, hanem gazdasági érdek is.

Bánky Bea

„A nők a rendszerváltozás legnagyobb vesztesei” – jelentette ki Gurmai Zita európai parlamenti képviselő pénteken egy konferencián, amelyet a Nemzetközi Nőnap és az Esélyegyenlőség Európai Éve alkalmából tartottak. Az Európai Szocialisták Pártja nőszervezetének elnöke szerint a lisszaboni stratégia megvalósítása lehetetlen a nők szerepének növelése nélkül.

Az uniós tagállamokban 2005. évi statisztika szerint tizenkét éve folyamatosan növekedett a nők foglalkoztatási aránya, és elérte az 56,3 százalékot, miközben a férfiak esetében stagnált. Gurmai szerint, ha a tendencia folytatódik, a portugál fővárosban hét éve kitűzött cél megvalósul, azaz 2010-ben a nők foglalkoztatási aránya eléri majd a 60 százalékot. Annak ellenére, hogy a diplomás pályakezdők 59 százaléka nő, elsősorban az „elnőiesedett” szakmákban tudnak elhelyezkedni: tízből négy munkaviszonyban álló nő dolgozik a közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben és a szociális területen, míg felük közigazgatási alkalmazott, eladó, vagy nem szakképzett munkavállaló.

A munkaadók még mindig nem tartják be a fél évszázaddal ezelőtt, a Római Szerződésben lefektetett „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelvet. A magyar nők többet dolgoznak és ugyanabban a munkakörben átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet férfitársaiknál; igaz, a tendencia javuló (hiszen 8 évvel ezelőtt 22 százalékos volt a kereseti különbözet).

Gurmai Zita szerint az elöregedő társadalom, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kihívása, a születések számának folyamatos csökkenése miatt az európai gazdaság jövője függ attól, milyen arányban sikerül a nőket a munkaerőpiacon tartani. Ezt hátráltatja, hogy nálunk a háztartási és gyermeknevelési feladatokat, illetve az idős szülők gondozását többnyire a nők látják el. Ennek negatív hatását mutatja, hogy a 20 és 49 év közötti nők foglalkoztatási aránya 15 százalékkal csökken, ha van gyermekük, miközben a férfiaké 6-tal növekszik. Gurmai Zita szerint a kismamák számára előnyös részmunkaidőben, távmunkában való foglalkoztatás azért sem terjedt el nálunk, mert a 4 órás munkáért arányaiban ugyanannyi közterhet kell leróni, mintha naponta 8 órát dolgozna a munkavállaló.

Magyarországon 472 ezer egyedülálló szülő neveli gyermekét és minden második házasság válással végződik. Gurmai Zita szerint ez annak bizonyítéka, hogy a „hagyományos” családmodell megváltozott. Utalva a Fidesz „családbarát” javaslatára, megemlítette, hogy Németországban a közelmúltban vonták vissza a családi adózást, a kormány jelenleg a károk enyhítésén fáradozik. „Komoly problémát okoz a német gazdaságnak, hogy a nők válás esetén kisemmizettekké válnak, nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra” – jelentette ki. A nők az elszegényedést tekintve is kiszolgáltatottak: különösen az idős embereket és a különálló szülőket érinti a probléma. A 65 évnél idősebb nők elszegényedési kockázata 20 százalékos, 5 százalékkal több, mint a férfiaké, és az egyszülős családoknál is magas: 34 százalékos. A nők képezik az inaktívak többségét is, és így különösen ki vannak téve az elszegényedési kockázatnak; a tartós munkanélküliség aránya a nők körében 4,5 százalékos, 1 százalékkal magasabb, mint a férfiaknál.

Tartós az egyenlőtlenség a nők és a férfiak között a döntéshozó pozíciókban is: a felsővezetők kevesebb, mint harmada nő, és az 50 legnagyobb vállalat igazgatási tanácsaiban 2005-ben a nők-férfiak aránya egy a tízhez volt. A politikában is mesterségesen, kvótákkal kell fenntartani a nők részvételét: a tagországok parlamentjeiben a nők átlagos aránya 24 százalék, az Európai Parlamenti képviselők harmada nő.

Terv készül a nők esélyeiért

„A szociális minisztérium azon dolgozik, hogy az év második felére a nők esélyegyenlőtlenségét csökkentő nemzeti cselekvési terv kerüljön a kormány, és reményeink szerint még idén a Parlament elé” – mondta Rauh Edit, a szociális tárca szakállamtitkára pénteken. A program támogatná a gyermeket nevelő nők munkavállalását, konkrét lépéseket tartalmazna a nő- és gyermekkereskedelem felszámolására, és a családon belüli erőszak áldozatainak nagyobb segítséget nyújtana és fejlesztené a gyermekgondozási szolgáltatásokat is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!