Nem is volt terrorfenyegetettség?

„Nem beszéltem korábban terroristaveszélyről, csak arra figyelmeztettem, hogy szélsőséges szervezetek rá akarnak épülni az ünnepi rendezvényekre” – jelentette ki a köztelevízióban Szilvásy György.

A kancelláriaminiszter szerint ebből a figyelmeztetésből a Fidesz és a sajtó szóhasználatában lett terrorveszély. Szilvásy úgy vélte, hogy mostanában már nem várható a szélsőséges szervezetek fellépése, hiszen nincsenek olyan rendezvények, melyeket saját céljaikra felhasználhatnának. A politikus megfelelőnek nevezte a rendvédelmi szervek működését március 15-én, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „a véleményüket  kifejezni akaró embereket nem szabad távol tartani az utcától”.

A politikai feszültség fenntartásáért Szilvásy továbbra is felelősnek tartja a legnagyobb ellenzéki pártot. A kordonbontási ügy után ugyanis az „egyszerű állampolgár” úgy gondolhatja: ha a Fidesz képviselői törvénytelenül léphetnek fel, akkor neki sem kell betartani a törvényeket.
„Majdnem mindegy, Szilvásy György szájából elhangzott-e a közelmúltban, hogy terrorveszély van, hiszen a kormánypárti politikusok folyamatosan erről beszéltek” – hangoztatta tegnap a kereszténydemokrata Simicskó István.

Szélsőséges támadásról beszélt a miniszter

Szilvásy György február 7-én a Nemzetbiztonsági Kabinet ülése után azt mondta, hogy a Kossuth teret érintő biztonsági intézkedések legalább március 15-éig fenn kell, hogy maradjanak. Ugyanis hiteles információk voltak arról, hogy szélsőséges csoportok meg akarják osztani a rendőrség erejét, összehangolt tervekkel erőszakos cselekedeteket készítenek elő, akcióik fő célja a Kossuth tér megszerzése. Szilvásy ekkor azt hangoztatta, hogy október 23-a megszaporodtak az Országház elleni fenyegetések, szélsőséges csoportok olyan tervet is készítettek, hogy megpróbálnak bejutni a Parlament épületébe.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának vezetője arra emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc már egy évvel ezelőtt is beszélt arról, hogy bizonyos csoportok robbantani vagy gyújtogatni készülnek, ezek pedig terrorista módszerek. Simicskó továbbra is választ vár azokra a kérdésekre, hogy a hétfőig fenntartott Kossuth téri kordon felállítását mi indokolta korábban,  miért múltak el a veszélyek és milyen elemzéseket végzett a rendőrség annak lebontása előtt.

„A kancelláriaminiszter szó szerint nem beszélt terrorveszélyről, de a március 15-i ünnepséggel kapcsolatban a fenyegetettség kommunikációja folyamatosan átjött” – mondta lapunknak Tarjányi Péter. A rendőrségi szakértő szerint az ünnepek után azonban még mindig nem tudhatjuk, hogy a fenyegetettség végül mennyire volt veszélytelenebb annál, amit a kormányzat hangsúlyozott. Tarjányi szerint a kormányoldalnak nem érdeke, hogy kiderüljön: mégsem volt komoly terrorveszély. Az ellenzéknek pedig nem jönne jól, ha napvilágra kerülne, hogy mégis csak valós volt a fenyegetettség, mivel ennek ellenkezőjét hangoztatták.