Kis országban nagymegyék?

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A nagyításhoz kattintson ide!
[/caption]Többek között Szekszárd, Zalaegerszeg és Békéscsaba lehet a vesztese annak a kormányzati törekvésnek, amely az uniós források fogadása és felhasználása miatt átszabná Magyarország közigazgatási térképét. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter áprilisban a kabinet elé terjesztheti azt a vitaanyagot, amely az ellenzék által nem támogatott régiók helyett nagymegyerendszer kialakítását szorgalmazza. A kormány-önkormányzatok egyeztető fórumát és az MSZP-frakciót már megjárt, jelenleg pedig az Államreform-bizottság asztalán heverő koncepció a kisebb megyéket (Vas-Zala, Békés-Csongrád, Tolna-Baranya) egy-egy nagy megyévé vonná össze. A megyei jogú város státust – ma 23 ilyen város van – pedig végleg megszűntetné. Így fordulhatna elő, hogy az említett megyeszékhelyek elveszítenék kiváltságaikat, és a továbbiakban már csak városként működnének.

„Számtalanszor felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy amikor közigazgatási reformról beszél, ne a gombhoz varrja a kabátot. Előbb az állam, illetve az önkormányzatok által ellátandó feladatok körét kell konkrétan meghatározni, és ezután kell megtalálni a leghatékonyabb struktúrát. A kormány pont fordítva csinálja” – mondta lapunknak Szita Károly. A Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) ügyvezető alelnöke és Kaposvár fideszes polgármestere hozzátette: a kormány által hetente bedobott gumicsontokkal nem akarnak játszani.

„A kormány is beláthatná, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Vicc az egész, eleve kudarcra van ítélve. Teljesen felesleges komolyan foglalkozni a szocialisták újabb és újabb, komolytalanabbnál komolytalanabb ötleteivel” – mondta lapunknak Kósa Lajos. Debrecen fideszes polgármestere és az MJVSZ elnöke szerint az MSZP mániákus „csinálási-kényszerben” szenved, ezért a nagymegyerendszer kialakítása és a megyei jogú város státus megszűntetése csak egy rémdráma következő fejezeteként értelmezhető.

„Az új egységeket hívhatják régiónak vagy nagymegyének, mi egyiket sem támogatjuk. Földrajzilag is teljesen különböző, össze nem illő megyéket nem lehet erőszakkal összeforrasztani” – mondta lapunknak Papp Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos szövetségének titkára.

A kormány elképzelései szerint a nagymegye nem „megyei”, hanem regionális feladatokkal és hatáskörökkel rendelkezne, miközben megőrizné a történelmi megyerendszert. A nagymegyék esetleges létrehozásával hétről tizenkettőre emelkedne a „régiószékhelyek”, vagyis a területfejlesztési forrásokkal bíró nagyvárosok száma. Lamperth Mónika szakminiszter reformötletéről azonban fontos tudni, hogy nem új gondolatról van szó. A kilencvenes évek közepén, a Horn-kormány idején Verebélyi Imre közigazgatási kormánybiztos készített egy hasonló tartalmú tanulmányt, amely 11-13 nagymegye létét jelölte meg kívánatosnak és célszerűnek.

A javaslat elfogadásához kétharmados törvényt és alkotmányt is módosítani kellene, tehát az ellenzék szavazatai nélkül ez a „puha reform” is elvérezhet a parlamentben. Ezért Lamperth Mónika nemrég leszögezte: csupán megoldási alternatívát vázolnak fel a konszenzuskeresés érdekében. Így nem kizárt, hogy végül csak a megyék önkéntes társulásának jogi feltételeit teremtik meg.

Kulcsszavak: hatékonyság és együttműködés

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban elkészült szakmai anyag szintén fontosnak tartaná, hogy a jelenlegi önkéntes forma helyett kötelező lenne kistérségi társulások létrehozása, amennyiben valamely közszolgáltatás ellátása így hatékonyabban megvalósítható. Ugyancsak előírná, hogy az ezer lakos alatti, egymással határos településeknek körjegyzőségbe kell tömörülniük. Új községet pedig a jelenlegi 300 helyett, minimum ezer fővel lehetne alakítani. Cél az önkormányzatok saját bevételeinek növelése is, erre lehet megoldás értékalapú ingatlanadó bevezetése.