Harmincmilliárdos járulékkiesés

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A járulékokat nem fizetőkről szóló internetes nyilvántartás még nem készült el, az orvosok egyelőre papíron kapnak tájékoztatást róluk. Fotó: Kallus György, képünk illusztráció
[/caption]Harmincmilliárd forint évente. Ennyivel több pénz folyna be a társadalombiztosítási kasszába, ha fizetne egészségbiztosítási járulékot egymillió felnőtt potenciális „potyázó”. 150 ezer ember hiányzik a biztosító rendszeréből, azaz soha nem volt még érvényes jogviszonya. „Ez nem azt jelenti, hogy ennyi ember még életében nem költött egy fillért sem egészségbiztosításra, elképzelhető, hogy munkáltatójuk az APEH számlájára rendszeresen utalta a járulékokat, csak megfeledkezett bejelentési kötelezettségéről, ezért a rendszerünk nem látja őket” – mondta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szóvivője. Molnár Barbara hozzátette: az adatszolgáltatási fegyelem hagy némi kívánnivalót maga után.

Bár egyelőre nem tudni valós számukat, potyázók azok, akik évek óta nem fizetnek olyasmiért, amit „ingyen” is megkaphattak – eddig. Ugyan 10,3 millió magyarnak, illetve az itt dolgozó külhoni állampolgároknak van TAJ-kártyája, járulékot csupán 3,5 millió ember fizet. Fő szabály szerint biztosítottak azok, akik már dolgoznak, és vállalkozóként vagy munkavállalóként az őket alkalmazó cég befizeti utánuk a járulékot. A fizetés alól alanyi jogon mentesül 2,2 millió 18 éven aluli gyerek. A költségvetés átvállalja továbbá 3 millió nyugdíjas, valamint a regisztrált munkanélküliek, rendszeres szociális segélyre szorulók, hajléktalanok járulékait is.

Mostantól tisztázatlan annak jogviszonya, aki eltartottként gyermeket nevel, de 3 év letelte után már nem jogosult gyermekgondozási támogatásra. Ez vonatkozik azokra a 18. életévüket már betöltött fiatal felnőttekre is, akiknek egy sikertelen egyetemi felvételi után egy évük kiesik, de mivel továbbtanulni akarnak, nem kérelmeznek munkanélküli segélyt. A törvény szerint április elsejétől az eltartotti státusz megszűnik, így például a háztartásbeliek sem lesznek jogosultak az ellátásra. A járulék fizetését más is átvállalhatja – férj, szülők –, azonban ezt is be kell jelenteni az adóhatóságnak, és az APEH-nak jóvá kell hagynia. Áprilistól minden hónapban a minimálbér 9 százalékát, azaz mintegy 6 ezer forintot kell befizetniük a társadalombiztosítási kasszába. Ha rendezetlen a jogviszony, a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell fordulni az ok kiderítésére.

Senkinek nem kell visszamenőlegesen kifizetnie az egészségügyi ellátást, akkor sem, ha kiderül: évek óta nem fizeti a társadalombiztosítását. Az Egészségügyi Minisztérium hangsúlyozza: mindenki tiszta lappal indul. Cégekkel szemben viszont nem lesz kíméletes az adóhatóság: „ha egy cég nem fizetett járulékot a dolgozója után, akkor szankciókkal élünk, eljárást indítunk, és a cégnek rendeznie kell a tartozást” – jelentette ki Jurányi Benedekné, az APEH főtanácsosa. A potyautasoknak januártól – a kormány szándékai szerint – már csak akkor jár egészségügyi szolgáltatás, ha kifizetik annak egy bonyolultabb műtét, hosszantartó krónikus betegség esetén akár milliókra rúgó költségeit. Addig a kabinet döntésének köszönhetően még van egy kis idejük – például arra, hogy rendezzék jogviszonyukat.

Az internetes rendszer sem készült még el, amelyen keresztül a háziorvos, a kórházi személyzet másodpercek alatt leellenőrizheti a jogosultságot. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) mostantól havonta papíron tájékoztatja a családorvosokat azokról a páciensekről, akik hiába mutogatják TAJ-kártyájukat, valójában nincs jogosultságuk arra sem, hogy a doktor megmérje a vérnyomásukat vagy belenézzen a torkukba.