Orosz fóbia, vagy behódolás?

„Indokolatlan és oktalanság bármely nemzetnek az önérzetét sérteni” – reagált tegnap a miniszterelnök Orbán Viktor szerdai kijelentéseire. A Fidesz elnöke ugyanis a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából, a pártja által szervezett konferencián azt mondta az orosz nagykövet jelenlétében, hogy az orosz és az európai gondolkodásban számos különbség van. Míg a Európában a politikától független, piaci észjárás jellemző, addig Oroszországban nem a piaci, hanem állami, politikai alapú logika működik.

Gyurcsány Ferenc sértésnek tartja, ami az orosz nagykövettel történt. „Nekem az a dolgom, hogy a károkat elhárítsuk, és világossá  tegyük, soha nem fog Magyarország egyetérteni azzal, hogy politikai, gazdasági vagy bármilyen természetű vita kapcsán megkérdőjelezzük egy másik népnek vagy nemzetnek saját önhitét, büszkeségét, identitását” – hangoztatta a kormányfő.

Az orosz nagykövet márt a konferencián kijelentette, hogy Oroszországban az energiapolitikáról csak piaci alapon lehet beszélni, s nem arról, hogy különböző Európához képest az észjárás. Igor Szavolszkij tegnap már úgy nyilatkozott, hogy átmeneti incidensnek tekinti a konferencián országáról elhangzottak nyomán támadt vitát, melyben hamis színben tüntették fel Oroszországot.

„A Fidesz radikális politizálása nemzetközi szinten igazi károkat tud okozni Magyarországnak” – jelentette ki tegnap Göncz Kinga. A külügyminiszter szerint a bizalmatlanság nem tesz jót az üzleti kapcsolatoknak, az ilyenfajta magatartás, a Magyarországra emiatt vetülő gyanakvás után a külkapcsolatokban megint a kármentéssel kell foglalkozni.

„Tapintatlanság, s nem feladata egy politikusnak más ország habitusát jellemezni, vagy megkérdőjelezni európaiságát” – mondta lapunknak Sz. Bíró Zoltán. A történész szerint Magyarországnak már sikerült a múlt történeti tisztázása, s mind magyar, mind orosz részről meg voltak a kölcsönös gesztusok és bocsánatkérések. Oroszország az uniós tagországoknak  – főként, hogy Európába kerül az orosz földgáz 100 százaléka  – mindig rendben szállította a földgázt, a legutóbbi fehérorosz és ukrán konfliktus egy speciális helyzet volt.

„Oroszország lojalitást várt a két szovjet utódállamtól, miután ez elmaradt piaci alapokra helyezte a gázellátást” – emlékeztetett Sz. Bíró. A történész szerint az ellenzék kijelentései nem károsíthatják az orosz-magyar kapcsolatokat, kormányváltás esetén azonban az oroszok emlékezni fognak Orbán Viktor, Semjén Zsolt, vagy Németh Zsolt kijelentéseire. A jobboldali ellenzék a forradalmi hangulat tompulása után, az orosz ellenes érzésekre támaszkodva próbálja támadni a kormányt.

Az orosz fóbia különböző történelmi okok miatt benne van a magyarok jelentős részében. Sz. Bíró szerint Magyarország azonban a II. világháború utáni ötven évet kivéve nem volt az orosz nagyhatalmi törekvések célpontja.

„A történelmi események miatt a magyarországi orosz fóbia még érthető, melyet kihasznál a Fidesz, azonban az már érthetetlen számomra, hogy Brüsszelben ez miért van szintén jelen, talán a hidegháborús emlékek hatására” –  mondta lapunknak Hegedűs Miklós. A Gazdaság Kutató Zrt.-hez tartozó Energiakutató és Tanácsadó Kft ügyvezető igazgatója szerint hiába hangoztatják az unióban az orosz energiafüggőség mérséklését, több ország – a németek, az olaszok és a franciák – már megkötötték a különmegállapodásokat Oroszországgal, egyesek már 2035-ig is.

A Nabucco sorsa ugyanis még bizonytalan, nincs komoly befektetői szándék, a jelentős készletek ellenére kicsinyek a termelői kapacitások, s a térség politikai helyzete is ingatag, s az itt lévő földgázt is felvásárolták már az oroszok. Hamis az a kép is, hogy az EU-nak a Nabucco a prioritás, mivel azt nem az unió, hanem az érintett országok finanszírozzák. Hegedűs szerint így a magyar kormány sem megy szemben az uniós állásponttal.

„Magyarországnak három országgal kell jóban lennie, ebből az egyik Oroszország” – hangoztatta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint Fidesz álláspontja az a nemzetközi kapcsolatokban, hogy ha valaki erőforrásokat halmoz fel Magyarországon, az az ország kárává válik. A gazdasági hatás pedig, politikaivá válik. Oroszország a Fidesz szerint irányított demokrácia, amely ki akarja terjeszteni érdekszféráját Magyarországra, amelyet szerintük az egyre növekvő orosz befektetések is alátámasztanak.

A baloldal funkcionalista ideológiája szerint azonban a gazdasági kapcsolatok, mindkét ország érdekeit szolgálják, amelyeket erősít Gyurcsány és Putyin különleges viszonya is. „A Fidesz orosz ellenessége azonban belpolitikailag is visszaüthet az ellenzéki pártra” – hangoztatta Kiszelly. Sokan, például a mezőgazdaságban élők ugyanis tartanak az orosz piac elvesztésétől, amelyeknek fontosságát a miniszterelnök folyamatosan hangsúlyozza.

Éber Sándor -->