Zsebünkre megy a játék

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A szakértők szerint a jól teljesítő és hatékony erőművi kapacitások szerződéseit változatlanul fenn kell tartani
[/caption]Komoly válaszút előtt áll Magyarország az energiapolitika terén, ebben az egyben egyetértenek a Századvég Alapítvány elemzői, valamint Barta Judit a GKI munkatársa. Az elmúlt időszakban lezajlott két „energiaválság”, előbb az Ukrajnán keresztül érkező gázvezeték megcsapolása, majd a Belorusszián keresztül húzódó Barátság olajvezetékeken keresztülmenő szállítások leállítása ráirányították a közvélemény és a politika figyelmét az ország energiaellátási feltételeire. A kormány ezért szakértők bevonásával hosszútávú energiastratégia kidolgozásába fogott.

A Századvég Alapítvány elemzőinek véleménye szerint a meglehetősen vontatottan készülnek az energiapiac átalakítására vonatkozó jogszabályok. „A kormány világos céljainak hiányában egyelőre nem tudni, hogy az új szabályozás kialakításában a piaci érdekek által diktált parttalan liberalizáció és kritikátlan alkalmazkodás vagy a közösségi irányelvek teremtette mozgásteret kihasználva, a nemzeti érdekekre figyelemmel levő megfontolt piacnyitásra kerül sor” – áll az elemzésben.

A tanulmány szerint felül kell ugyan vizsgálni az erőművek és a Magyar Villamos Művek között fennálló hosszútávú (htm) szerződéseket, de kötelező jelleggel csak azokat kell felbontani, ahol az állami támogatás is szerepet kap. A szakértők hozzáteszik, hogy a jól teljesítő és hatékony erőművi kapacitásokra, mint amilyen a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű, kötött szerződéseket változatlanul fenn kell tartani.

„Ez elég egyirányú megközelítés” – vélekedett Barta Judith a Gazdaság Kutatóintézet (GKI) munkatársa. „Természetesen az állami támogatást meg kell szüntetni, hiszen az nem más, mint az adófizetők pénzének pazarlása, de ezen felül minden ilyen jellegű htm szerződést meg kell vizsgálni. Nem lehet igazi versenyt teremteni, ha a piaci szereplők évekre előre tudják, hogy mennyit termelnek, mennyiért és amit termelnek, azt biztos megveszik tőlük. Ez az eljárás csorbítja a versenyt és torz piacot eredményez, mesterségesen magasan tartott árakkal” – mondta lapunknak a kutatásvezető.

Beintettek az oroszok - megint nem lesz gázkartell

Egyelőre nem alakul nemzetközi gázkartell, erről ugyanis nem tudtak megállapodni a gázexportáló országok a katari Dohában tartott tanácskozásukon. A katari tanácskozáson 14 földgáztermelő ország képviseltette magát, ezek az államok adják a világexport 60 százalékát. Szakértők szerint egy nemzetközi gázkartell nem lenne működőképes, mert a gázszállítási megállapodások háromnegyedét kétoldalú alapon kötik, az olajárak figyelembe vételével. Egy gázkartell ezeket az árakat nem tudná befolyásolni. Ugyanakkor egy OPEC-hez hasonló összefogás létrejöttének megakadályozásával Oroszország helyzeti előnyhöz jut, s megrémült vevőit megnyugtathatja azzal, hogy egyszerűen nem csatlakozik a kezdeményezéshez. Fenyegetésként azonban mindig ott lebegtetheti a csatlakozás esélyét.