Meghalt Borisz Jelcin

Hetvenhat éves korában meghalt Oroszország volt elnöke, Borisz Jelcin. A kilencvenes évek meghatározó orosz politikusát Moszkva melletti dácsájában érte a halál. Az orosz Interfax hírügynökség értesülései szerint az elnök halálát szívinfarktus okozta.

Jelcin 1991-ben lett a szabad Oroszország első elnöke. 1999-ben mondott le, miután több infarktust is érte és orvosai bypass-műtétet is végrehajtottak rajta.

Borisz Nikolajevics Jelcin 1931-ben született a szverdlovszk megyei Butka városában. Az építészmérnök végzettségű 1961-ben lépett be a Szovjet Kommunista Pártba (SZKP), 1969-ben a megyei épitészeti bizottság titkára, 1976-ban a megyei pártbizottság első titkára és egyben Szverdlovszk párttitkára lett. 1981-ben lett az SZKP központi bizottságának tagja. Radikális reformokat sürgetett ezért szembekerült mind Gorbacsov peresztrojkájával, mind a konzervatív keményvonalas kommunistákkal. Ezért elvesztette a Politbüroban betöltött helyét és miniszteri rangban, a Központi Bizottság építészeti tanácsadója lett.

A Szovjetunióban tartott első választások alkalmával, 1989-ben a kongresszus tagja lett, 1991-ben pedig immár az orosz tagköztársaság elnökeként a Szovjetunió felbomlását szorgalmazta. 1991 augusztusában a konzervatív kommunisták a hadsereg nagy részével puccsot kíséreltek meg Mihail Gorbacsov és támogatói ellen. Jelcin kiállt Gorbacsov reformjai mellett és a moszkvai képviselőház épületében, a Fehér Házban barrikádozta el magát. A moszkvai polgárok segítségével végül visszavert minden támadást. 91 novemberében rendelettel betiltotta az SZKP-t az orosz tagköztársaság területén, majd 1991 decemberében Leonyid Kravscsuk ukrán és Sztaniszlav Szuszkevics belorusz elnökkel közösen kimondták a Szovjetunió felbomlását, és a Független Államok Közösségének(FÁK), létrehozását.

1991-től lemondásáig, 1999-ig maradt Oroszország első, demokratikusan megválasztott elnöke. Első elnöki ciklusa alatt Oroszország katasztrofális gazdasági helyzetbe keveredett a korrupció, az állami vállalatok szétesése és az új orosz oligarchák felemelkedése következtében. 1996-os újraválasztásának esélyeit nullára becsülték, ám a masszív propagandahadjárat és nem utolsósorban az oligarchák pénzügyi támogatása meghozta eredményét és Jelcint újabb öt évre elnökké választották.

1999-ben mondott le a hatalomról a jelenlegi orosz elnök, Vlagyimir Putyin javára. Lemondását elsősorban egészségi állapotának romlásával okolták. Borisz Jelcin ugyanis kormányzása során végig komoly alkoholproblémákkal küzdött, több szívinfarktusa volt, amiért többször is kórházban kellett ápolni. 2007 április 23-án Moszkva melletti dácsáján újabb szívinfarktust kapott és már nem tudtak segíteni rajta.

Borisz Jelcin a kilencvenes évek Oroszországának emblematikus figurája volt. Alkoholizmusa olyan erősen kiütközött, hogy az a nemzetközi diplomáciai kapcsolatait is erősen befolyásolta. Nevéhez fűződik a két tragikus csecsenföldi hadjárat, a Szovjetunió felbomlása, a kilencvenes évek nyomora. Ugyanakkor személyében biztosította a demokratikus átmenetet, elsősorban 1991-es helytállásával örökre kivívta a Nyugat háláját. Támogatta az orosz csapatok kivonását Közép-Európából és radikális reformokat vezetett be országában.