Országos ima az esőért

[caption id="" align="alignright" width="260"] A magyar burgonyát már megettük, de van újkrumpli. Gyakran importáruval kell beérnünk, a hazai termelőnek alig éri meg burgonyával foglalkozni. Fotó: Kallus György
[/caption]A hirtelen jött tartós meleg miatt egy hónappal korábban kelt életre a természet. Az ősszel elvetett árpa és búza kalászt bontott, már látszanak rajta a magkezdemények is, holott csak május végén kellett volna kifejlődniük. Bár hivatalosan még nincs aszály – legutóbb márciusban volt országos eső –, ilyen „csodára” évtizedek óta nem volt példa. Így a kombájnok tízezreinek is június vége helyett már májusban a földeken kell lenniük, hiszen az aratás is korábban kezdődik a szeszélyes időjárás miatt. A felgyorsult fejlődésnek azonban nem kell örülni, mivel a gyors tempó a termés csökkenését eredményezi. A kevesebb búza pedig drágább kenyeret jelenthet.

„Az őszi vetésű kalászok nehezen viselik a meleget, a szárazabb területeken – ez a szántók negyedét-ötödét jelenti, főleg a Duna-Tisza közén – a növények számára fontos felső talajréteg porszáraz, az alsóbb levelek pedig már száradnak” – mondta lapunknak Uhercsák András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa szerint egyelőre nem nagy a baj, de ha az elkövetkező hetek sem hoznak országos esőt, akkor a gazdáknak komoly káraik lehetnek. Ráadásul a száraz időre jellemző kelési problémákon túl a kártevők elszaporodásától is tartani kell, a védekezési és termelési többletköltségeket pedig majd végsősoron a fogyasztónak kell majd megfizetnie. „A mag még száraz időben is kihajt, hiszen a jó magágy megőrizte a kevéske téli csapadékot, de a népi bölcsesség most talán duplán igaz: májusi eső aranyat ér! Nemcsak a gazdáknak, de a lakosságnak is esőért kell imádkozniuk” – mondta Uhercsák András.

A MOSZ szakembere hozzátette, a tavaszi vetésű növények esetében – kukorica, napraforgó és cukorrépa – még nem lehet tudni semmi biztosat, hiszen mindenki számára rejtély, hogy milyen időjárást hoz a nyár. Öntözni azonban csak 250-270 ezer hektáron tudnak, miközben 5,8 millió hektár mezőgazdasági területet tartanak nyilván az országban.

Kritikus helyzetben van a repce: a növény már április elején kivirágzott, ami csak a méhészeknek jó hír, mivel a csapadékhiány miatt teljesen kiszáradhat. A villányi borászok is aggódnak, hiszen a szőlőnek sürgősen esőre van szüksége, a tőkék ugyanis csapadék nélkül nem tudnak fejlődni. Ugyanakkor egyelőre jó termés ígérkezik a gyümölcsösökben, akár rekordtermés is lehet. Bár hétfőre virradó éjjel jelentős fagykár érte a kertészeteket Szabolcsban, Borsodba és a Hajdúságban is. A mínusz 3-8 fok nem tett jót az almafáknak, de a hideget megsínylették az őszibarack, a meggy, a cseresznye, a szilva, illetve a bogyós gyümölcsű ültetvények is.

„A hazai burgonya ezekben a napokban fogy el, s most már az újkrumpli megjelenéséig csak import áru van a zöldségeseknél és a nagy üzletláncokban” – mondta kérdésünkre Szentirmay András. Az Országos Burgonya Terméktanács elnöke hozzátette, hogy valószínűleg hosszabb távon fel kell készülni az import áru szerepének növekedésére, mert a magyar termelőknek a magas ár ellenére alig éri meg a burgonya termelése. A krumpli ugyanis száz forinttal többe kerül, mint tavaly. Ennek oka, hogy tavaly külföldön is kevés termett, így csökkent a kínálat, ellenben a kereslet változatlan maradt.

Nem jött be a népi bölcsesség

A népnyelvben az április elvileg a szeszélyességéről híres. A változékony időjárást az átmeneti évszakban a sarkvidéki és a szubtrópusi légtömegek harca okozza. „Az idén egy makacs nyugat-európai anticiklon megcáfolta ezt a népi hipotézist. Az előrejelzések szerint május másodikáig nem lehet számítani országos esőzésre” – mondta lapunknak Buránszkiné Sallai Márta. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai elnökhelyettese hozzátette, továbbra is jellemző marad a hőmérséklet ingadozás, tehát az éjszakai fagyokat nappali kánikula követi.