Hírek

2007.05.11. 05:56

Többet túlórázhatunk?

Tízből egy embernél növelhető lesz a túlóra mértéke, ha elfogadja az Országgyűlés az erről szóló törvényjavaslatot. A vállalkozók nem tartanak rabszolgamunkától, a szakszervezetek viszont háborognak.

Németh Márk

Speciális szaktudást igénylő munkakörökben évenkénti 300 túlóráról megállapodást köthetnének a munkáltatók egyes dolgozóikkal, anélkül, hogy ezt a lehetőséget korábban kollektív szerződésben rögzítették volna – derül ki az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslatból. Ezzel a lehetőséggel azok a vállalkozások is élhetnének, akik munkaerőigényüket nem tudják fedezni a munkaerőpiacról.

Ilyen szerződést a tíz főt vagy kevesebbet foglalkoztató munkáltatók csak egy dolgozóval köthetnének. Az ennél nagyobb vállalkozások pedig legfeljebb az alkalmazottak tíz százalékára terjeszthetnék ki ezt a lehetőséget. A megállapodást írásban kellene rögzíteni.

„Semmilyen változtatást nem támogatunk, amely a szakszervezetek megkerülésével eleve megadná a munkáltatóknak a lehetőséget a munkaidő kibővítésére” – szögezte le érdeklődésünkre Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Véleménye szerint a jelenlegi szabályozás is kellőképpen rugalmas. Indoklása szerint szükség esetén kollektív szerződéssel – tehát a szakszervezetekkel való megállapodással – jelenleg is elrendelhet 300 órányi túlórát a munkáltató. Az elnök szerint nem a munkaidőt kellene folyamatosan kibővíteni, hanem a munkáltatóknak kellene javítaniuk a munkaidő jelenleg 60 százalék körüli kihasználtságán.

Jelenleg nem hagyhatók ki a szakszervezetek

Jelenleg évente legfeljebb 200 órányi túlórát rendelhetnek el kollektív szerződés nélkül a munkáltatók. Ezt a keretet növelnék meg az említett esetekben 300 órára. Az érvényben lévő szabályozás szerint erre csupán kollektív szerződés alapján van lehetőség.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára ellenben üdvözli a javaslatot „Lazítani kell a szigorú túlórakereteken, hogy a munkáltatók rugalmasabban, előre tervezhető módon alakíthassák alkalmazottaik munkaidejét” – magyarázta kérdésünkre. Véleménye szerint a tizenöt éve elfogadott Munka Törvénykönyve már megérett az módosításra, hiszen a mostanitól jelentősen eltérő munkaerőpiaci viszonyok között született.

A főtitkár nem tart attól, hogy az új jogi környezet „rabszolgamunkához” vezethetne, hiszen véleménye szerint csak akkor lehet szó túlóráról, ha azt valóban szükséges és közös érdek indokolja. Ráadásul a munkáltatóknak emelt összegű bért kell a túlóra után fizetniük.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!