2007.05.29. 04:02
Fizessek az apámtól kapott pénzből, miközben én gondoztam őt?
Olvasónk nem akar köteles részt fizetni testvérének abból a pénzből, amelyet édesapjuk még életében adott neki gondozásáért. Miért kellene ezt tennie? Szerinte ez nem jár.
A kérdés kulcsa a szerződés. Vagyis hogy született-e ilyen dokumentum az eltartásról és az életjáradékról, avagy sem. Mert ha az idős úr életében életjáradéki szerződést kötött a kedves olvasóval, akkor a testvérnek nem jár a köteles rész. Ezt a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában hagsúlyozták. Hiszen a két fél dokumentálhatóan megállapodott abban, hogy a gondozás, ápolás fejében minden vagyon az eltartónak jut. Ez tulajdonképpen az ő „jutalma” azért, hogy édesapját gondozta. A másik gyernek, a panaszos testvére nem tette ezt.
Ha viszont nem született szerződés, a köteles rész jár. Erről a Polgári Törvénykönyv rendelkezik – erősítette meg az ügyvéd. A köteles rész alapja eszerint a hagyaték tiszta értéke, valamint mindama adomány, ajándék, amelyet az örökhagyó még életében bárkinek juttatott. (Ezeknek is a tiszta értékét kell számításba venni.) Ha például az apa egy értékes ékszert ajándékozott valakinek, annak értékéből a törvényes örökösnek jár a köteles rész.
Van azonban egy bökkenő. A köteles részre igényt tartó félnek bizonyítania kell: az ajándékok léteztek. Márpedig ez a bizonyítás meglehetősen nehéz. Mert hol vannak például a számlák, amelyek ezt feketén-fehéren bizonyítják? És volt-e mondjuk tanúja az ajándékozásnak, akit a bíróság egy tárgyalásra beidézhet?
A köteles rész összege egyébként azon javak fele, amelyek törvény szerint az örökösnek járnának. Az eset kapcsán elgondolkodhatunk azon: két kézzel kapunk egy örökség után, amely szerintünk bennünket megillet. Sokszor a semmi fejében.