Nemet mondanának a cigire

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Írországban a sörözők 15 százaléka bezárt, miután bevezették a dohányzási tilalmat
[/caption]Látszólag kissé távoli, mégis szemléletes az alábbi példa arra, mi várhat a dohányzási szokásaihoz egyelőre ragaszkodó – és a dohányos statisztikákban rendre dobogós helyen szereplő – hazai társadalomra akkor, ha Európában egységes alapelv lesz a köztéri füstölési tilalom. Noha a füstölés visszaszorítása támogatandó cél, az ír vendéglátás például megrendült 2004 óta: a szigetországban – Európában először – akkor vezették be a dohányzási tilalmat a vendéglátóhelyeken. A sörözők, pubok 15 százaléka bezárt, az alkalmazottak közel ugyanekkora százalékát bocsátották el. A szektor közel húsz százalékos veszteséget szenvedett el, a dohányzás – és a cigarettaforgalom – azonban nem esett vissza: igaz az értékesítési útvonalak a tilalom következtében némileg változtak.

A szigort azóta több más országban átvették, így például Olaszországban és Máltán: az Európai Unió nem titkolt célkitűzése, hogy a legtöbb zárt helyet dohányfüstmentes övezetté nyilvánítson – így július 1-től Anglia is csatlakozik a tilalomhoz. Az Európai Bizottsághoz május 31-ig kell beérkezzenek a tagországok javaslatai a Dohányfüstmentes Európa felé című Zöld Könyvhöz, mely a dohányzás elleni küzdelem további lépéseit és az eddigi eredményeket foglalja össze. Tény: a tagok egyértelműen a szigor mellett vannak.

A magyar javaslatnak elvileg kormányzati szintű álláspontot kell tükröznie: lapunk egyelőre az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) anyagához jutott hozzá, mely vélhetően a hazai javaslat gerincét képezi majd. Arra a kérdésre, hogy a kabinet szerdai ülésén foglalkozik-e a kérdéssel, kitérő választ kaptunk a Kormányszóvivői Irodától, azzal: az ülések konkrét napirendje csak az összejövetelek előtt dől el. Ennek ellenére a kormánynak nincs sok ideje, hiszen legkésőbb péntekig el kell juttatni Brüsszelnek a magyar anyagot.

Az OEFI által készített dokumentumban átfogó tilalmak szerepelnek: így érvényes lenne a dohányzás tiltása a zárt munkahelyekre, zárt közterületekre, a tömegközlekedési eszközökre és egyéb közterületekre, mégpedig kivételek alkalmazása nélkül. Az intézet szerint korlátozásokat kell bevezetni és alkalmazni a nyitott közterületeken is, így például stadionokban, vagy buszmegállók, vasútállomások peronjain is. Indoklásul azt írják: mivel a dohányfüstnek nincsen biztonságosan minimális szintje, csak a teljes füstmentesség lehet a megoldás. Az OEFI szerint a dohányzás okozta megbetegedések és halálozás arányának csökkentése „kizárólag teljes körű dohányzási tilalom bevezetésével érhető el”.

Az OEFI anyaga szerint csak a kötelező erejű, uniós szintű szabályozás az egyetlen biztosíték arra, hogy az EU-tagok érvényesítsék a nemdohányzókat érintő tilalmakat. Ez azonban – állítják a szakemberek – nem feltétlenül váltana ki komoly ellenállást, tekintve, hogy az 1999-ben hozott hazai, a nemdohányzókat védő törvény intézkedéseit a dohányosok többsége is támogatta. A helyzet azóta sem változott: a Gallup 2006-os felmérése szerint a lakosság többsége egyetért azzal, hogy nyilvános helyeken ne lehessen cigarettázni – igaz, a teljes körű tiltás bevezetésével kapcsolatban árnyaltabb a kép. A teljes, azonnali tilalommal a kórházak és iskolák esetében a megkérdezettek minden további nélkül egyetértettek, míg például a cukrászdák, éttermek esetében hosszabb átmenetet tartanak reálisnak.

Rendeletmódosítás a csikkmentes Szekszárdért

Korlátozza a szekszárdi közgyűlés a dohányzást a tolnai megyeszékhely utcáin és terein. A részletes szabályozást még nem fogadták el, de arról határoztak, hogy az november elsején hatályba lép. A döntés hátterében az áll, hogy valósággal ellepik a cigarettacsikkek a belváros egyes területeit. A köztisztasági rendelet módosításának célja a tisztább, csikkmentes Szekszárd. Mintának a Dombóváron már elfogadott rendeletet tekintik, és tájékozódnak a külföldi testvérvárosok szabályairól is. Dohányozni csak a kijelölt helyeken lehet majd, és egy eldobott csikk akár harmincezer forintjába is kerülhet a szemetelőnek.

Május 31: Nemdohányzó Világnap

1988 óta május 31. a dohányzásmentes nap az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) kezdeményezésére. Jelenleg körülbelül 1,3 milliárd ember dohányzik a földön, ám az előrejelzések szerint 2020-ra ez a szám megduplázódhat. A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi évtizedben. A világszervezet 2003. évi közgyűlésén a 192 tagállam egyhangúlag fogadta el az úgynevezett Dohányzás Ellenes Keretegyezményt (FCTC), amely megfelelő lépéseket irányoz elő a dohánytermékek ára, adója, csempészése, reklámja területén. A WHO a felnőtt lakosság körében 20 százalék alá kívánja szorítani a dohányzók arányát. 2005 februárjában lépett hatályba a világegyezmény, amelynek szövegét Magyarországon is törvénybe is iktatták.