HEOL

Úgy véltük, mára már letűnt szakmával nyugdíjaskorú emberek rendelkeznek. Kiderült, rosszul hittük. Egy ismerősünk segítségével jutottunk el Farkas Mónika üvegcsiszolóhoz, s csodálkozva tapasztaltuk, hogy egy fiatalasszony is lehet birtokában ilyen végzettségnek. Készséggel állt rendelkezésünkre, még azt is megengedte, hogy tegezzük.

– Mikor és hol végezted a tanulmányaidat?
– 1989-től 1992-ig tanultam az akkor még 214. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben, Gyöngyösön. Itt sajátítottuk el az elméletet, a parádsasvári üveggyárban pedig a gyakorlati képzés folyt. 1994-ig dolgoztam itt a finomcsiszoló műhelyben.

– Mivel foglalkozik egy üvegcsiszoló?
– Az üvegcsiszolás több szakaszból álló munka. Első lépés az elővágás, ezt egy külön műhelyben végzik gyémántvágó koronggal. Ekkor különböző mintákat csiszolnak a felületre. Aztán kisavazzák a matt üveget egy zárt helyiségben. A savgőz keletkezése miatt kell elzárt területen végezni ezt a folyamatot, amelynek során az üveg áttetszővé válik. Következő lépés a finomcsiszolás. Én ezt a munkafolyamatot végeztem. Virágokkal, szőlőmintákkal, levelekkel, finom szarkalábakkal díszítettük az üveget. Előfordult, hogy az üvegfestőknél is dolgoztam.

– Miért ezt a szakmát választottad?
– Ez alkotómunka, nincs két egyforma darab, és látványos is. Alkotni szerettem volna valamit, és mindig érdekelt a kézműves munka.

– Miért van kihalóban ez a szakma?
– Nagyobb az igény a tömegcikkek iránt. Ezek előállítási költségei jóval alacsonyabbak, mint a kézzel, egyedileg gyártott, igényes munkával készült termékeké. Többek között ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy megszűnt a parádi üveggyár.

Bencsik Alexandra, Péter Szimonetta, Balogh László, Garcsik Tamás, Hasznosi Dávid (Duracell csapat, Atkár)