HEOL

A már összeszokott túracsapatunk néhány új taggal bővülve egy verőfényes szombati napon ismét útnak indult, a mostani célpont Cserépfalu és környéke volt. Fél 10-kor gyülekeztünk a nagy buszmegállóban, és negyedóra múlva már a járművön ülve izgatottan vártuk az előttünk álló túrát.

Ézsiás Attila tanár úr hangos felkiáltása jelezte számunkra, hogy megérkeztünk, és a buszról leszállva neki is indulhattunk az útnak. Első célállomás a cserépfalvi kilátó volt, ahol gyönyörködhettünk a fantasztikus panorámában. A kis pihenő után tovább indultunk, és lassacskán eljutottunk a cserépváraljai Felső-szoroshoz, ahol az avarban szaladgálva haladtunk tovább. Az erdő tőlünk zengett, a hangulat – mint mindig – nagyszerű volt. A viccek most sem maradhattak el, de közben a túravezetők vezényszavaira is figyeltünk. Szinte észre sem vettük, hogy megérkeztünk a Hór-völgyhöz, ahol ismét tartottunk egy kis pihenőt.

Minden erőfeszítésre szükség volt, hogy felmásszunk az Ördög-torony szikláinak tetejére, de nagy élményt jelentett az is, mikor elértünk a Suba-lyuk barlanghoz, és kisebb-nagyobb sikerrel sziklamászókká válhattunk. Esésekből most is volt bőven, de hát azok nélkül nem is lenne igazi túra a túra! A Suba-lyuk barlang által betekintést nyerhettünk az ősemberek mindennapi életébe, amit Gólya Tamás és Ézsiás Attila tanár úr beszámolója tett még érdekesebbé.

A túra nagyon hamar elszaladt, észre sem vettük, hogy visszaérkeztünk a kiindulási ponthoz. Sok új élménnyel gazdagodva szálltunk fel a buszra, az érzések csak úgy kavarogtak bennünk, nem igazán tudtuk eldönteni, hogy szomorúak vagyunk-e vagy inkább vidámak, hiszen a túra véget ért, de reméljük, hogy sok ilyen kalandban lehet még részünk!

Orosz Eszter 10.c, EKF Gyakorló Iskola