HEOL

– Az egri, a tokaji, a mátrai és a bükki borvidékről közel 220 érdeklődőt vonzott a XIII. Szőlészeti és Borászati Konferencia Egerben. Külön öröm, hogy a felnőtt résztvevők mellett idén először jelentős számban képviseltették magukat a Károly Róbert és az Eszterházy Károly Főiskola diákjai is – mondta el dr. Bálo Borbála, a szervező KRF egri Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének igazgatója.

Szavai szerint nagy érdeklődés kísérte az ágazat termelésszabályozó rendszereinek változásairól szóló előadásokat, melyek során szóba kerültek az idei támogatási források, a szakmaközi szervezet alapítása, a szőlőültetvények szerkezet-átalakításának pénzügyi lehetőségei és korlátai, az Európai Unió által előírt termékleírásokkal kapcsolatos tapasztalatok, illetve a szőlő-bor termékpálya jövedelmezőségének kérdései.

Várhatóan megszűnik a borok forgalomba hozatali járuléka, ehhez azonban módosítani kell a Bortörvényt, erre áprilisban van kilátás.
A tavalyi évjáratot elemezve az előadók rámutattak: a csapadékszegény szüreti időszak kedvezett a szőlők magas mustfokon való beérésének, ami azonban jelentős alkoholmennyiségben fog megmutatkozni a borokban. A termés mennyisége közepes volt, az egészségi állapota viszont kiváló. Az enyhe tél kedvez a kórokozók és kártevők áttelelésének, ezért tavasszal lemosó permetezéseket célszerű majd elvégezni. A fitoplazmás szőlőbetegség terjedésének a veszélye is fokozódik. A szőlő feketerothadásos betegsége szintén éber figyelmet kíván.

– Újdonságként került terítékre a borkultúra ügye, ami azért fontos, mert egyre inkább előtérbe kerülnek a kézműves borok, ehhez kapcsolódva a borkultúra fejlődése, térnyerése – közölte dr. Bálo Borbála.