HEOL

Magyarország jelenlegi gazdasági nehézségei nagy részben a korábbi időszakok rendezetlen közpénzügyeire és a magas adósságállományra vezethetőek vissza - áll abban az összegzésben, amit az Állami Számvevőszék készített, a megyei önkormányzatok ellenőrzése kapcsán. "Az önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek miatt az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről döntött. Az ÁSZ által végzett kockázatelemzés azt mutatta, hogy elsőként a középszinten működő – mindenekelőtt a megyei, majd a megyei jogú városi – önkormányzatok ellenőrzése indokolt" - közölte a számvevőszék. 

Heves Megye Önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzete

A Heves Megyei Önkormányzat adóssága jelentősen nőtt, 2007-2010 között 0,3 milliárdról 6,1 milliárd forintra emelkedett. A működési forráshiány kialakulásában leginkább az játszott szerepet, hogy az Önkormányzat legfőbb bevételi forrásai – a jogszabályi kedvezmények bővülése és az ingatlanforgalom visszaesése következményeként az illetékbevétel, valamint a központi forráskivonás hatására az átengedett szja és az állami támogatások – csökkentek - áll az ÁSZ jelentésében.

A folyó költségvetés egyenlege 2007-2009 között pozitív volt, azonban 2010-ben egymilliárd forint működési forráshiányt mutatott. A vizsgált időszakban az Önkormányzat 10,3 milliárd forint értékű beruházást valósított meg, illetve indított el, amelyből 2010 végéig 5,1 milliárd forint kifizetés teljesült. Felhalmozási költségvetésének egyenlege folyamatosan negatív volt, amely 2007-2010 között összesen 3,5 milliárdos felhalmozási forráshiányt jelentett.

A pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható. A működési forráshiány finanszírozása munkabérhitelből, folyószámlahitelből történt. A fejlesztési forráshiányt fejlesztési célú kötvénykibocsátással kezelték. A hitelállomány emelkedésével együtt járt az önkormányzatot terhelő kamatkiadások növekedése is.

Az Önkormányzat 2010. év végi pénzintézeti kötelezettsége 4,4 milliárd forint (72,1%) fejlesztési célú kötvény kibocsátásából, valamint 1,7 milliárd forint (27,9%) a költségvetési év végén ki nem egyenlített folyószámla- és munkabér-megelőlegezési hitelekből keletkezett. Ezek miatt az önkormányzatnak a 2011-2013. években 4,1 millió CHF tőketörlesztést és kamatot , valamint 1,7 milliárd forint folyószámla- és munkabérhitelből származó kötelezettséget kell teljesítenie. A kötvény részleges visszavásárlása miatt az önkormányzat 2011-re további 0,6 milliárd forint fizetési kötelezettséget vállalt.

A 2010. év végi szállítói tartozás 0,2 milliárd forint volt, amely teljes összegében lejárt kötelezettség. A Heves Megyei Bíróság jogerőre emelkedett végzésével, 2011. május 19-én az Önkormányzat ellen adósságrendezési eljárás indult. Az eljárást kezdeményező hitelező 0,3 milliárd forint összegű követelést fogalmazott meg. Az összes kötelezettség teljesítésére fedezetet nyújthat a pénzmaradvány és a forgalomképes ingatlanvagyon részbeni értékesítése. A 2014. évtől fennálló további pénzintézeti kötelezettség 17,6 millió CHF, melynek törlesztésére figyelembe vehető források nem ismertek.

A fejlesztésekhez kapcsolódó aktív pályázati tevékenység eredményeként az önkormányzat a 2010-et követő időszakra 5,1 milliárd forint kötelezettséget vállalt, melyet 0,6 milliárd forint kötvényforrásból, 4,4 milliárd forint EU-s támogatásból, valamint 0,1 milliárd forint saját forrásból tervez finanszírozni. A tervezett fejlesztések 94,1%-a (4,8 milliárd) a Kórház Nonprofit Kft. tevékenységét érintő kötelezettségvállalás.

Az ÁSZ jelentése kitért arra is: az önkormányzat nem vizsgálta, hogy az elhasználódott eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent a számára. A 2007-2010. években a tárgyi eszközök után 2,4 milliárd forint értékcsökkenést számolt el, ugyanakkor felújításra csak ennek töredékét, 0,3 milliárdot (14,2%) fordított.

Az Önkormányzat pénzügyi helyzetének javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett (kötvényforrás lekötése, térítési díjak emelése, intézményátszervezések és feladatváltozások, ezzel együtt járó jelentős létszámcsökkentések), melyek együttes hatásaként 3,4 milliárd forinttal javította pénzügyi helyzetét.

A korábbi ÁSZ ellenőrzés a pénzügyi egyensúly javítására javaslatot nem fogalmazott meg.

Maradéktalanul teljesíteni az adósságrendezést

Összegezve megállapítható, hogy a Heves Megyei Önkormányzat a központi intézkedések hatására jelentkező bevételi kiesést a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseivel nem tudta ellentételezni. A 2010. évet követő beruházások finanszírozhatóságát veszélyezteti a saját források biztosítása, az EU-s források előfinanszírozásának többletköltsége.

Az Önkormányzat működési célú kiadásainak finanszírozása folyamatos feszültséget okozott, mivel csak folyószámla- és munkabérhitel állandó igénybevételével, továbbá kötvényforrás befektetéséből származó kamatbevétel felhasználásával tudta a működést biztosítani. Az Önkormányzat hosszú távú pénzintézeti kötelezettségei emelkedtek, azok finanszírozása a következő három évben a rendelkezésre álló, főként ingatlanfedezet ismeretében bizonytalanok. A további évekre szóló, hosszú távú kötelezettségekre az Önkormányzat adatai alapján a finanszírozás forrásai nem biztosítottak.

Mindezek alapján az Önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly rövid- és hosszú távú fenntarthatósága azonnali intézkedéseket igényel.

A 2011 májusában lezárult helyszíni ellenőrzés tapasztalatai alapján – figyelembe véve az Önkormányzat saját hatáskörben tett intézkedéseit – a Közgyűlés elnökének az ÁSZ azt javasolta, hogy gondoskodjon a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben foglaltak maradéktalan végrehajtásáról.