HEOL

Az egy évvel korábbinál 16 százalékkal több, 20 300 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon 2011-ben. A végelszámolások száma 13,7 ezerről 23 ezerre növekedett. Száz működő cégből négy ment tönkre tavaly, ám az építő vállalkozások közül szakterülettől függően 8-10 százaléknyi adta föl a küzdelmet. A biztonsági piac 9,22 százalékos csődaránnyal, a ruházati termékek gyártása 6,66 százalékkal zárta az évet.

Az Opten céginformációs szolgáltató szerint rosszul ment a speciális szakképzést nyújtó intézményeknek is: itt a cégek 6,18 százalékával szemben indult fizetésképtelenségi eljárás.

Az építőipar Heves megyében különösképp válságba került, sok cég az ország más területein, esetleg külföldi munkákat elvállalva keresi a boldogulást

Sok végelszámolásból lesz felszámolás
A kényszer-végelszámolás tavaly meghatározó tényezővé lépett elő. Míg 2009-ben a végelszámolások 33, 2010-ben pedig 58 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, addig tavaly a végelszámolások 74 százalékát már nem maguk a tulajdonosok, hanem a cégbíróságok indították. A kényszer-végelszámolások megugrása mögött a társasági törvény és a számviteli törvény következetes alkalmazása húzódik meg, a legtöbb eljárás hátterében a mérleg leadásának elmulasztása áll. Mivel sokuknak van lejárt és már soha be nem hajtható adóssága, a végelszámolás felszámolásba fordul.

Az északi régiókban a legnagyobb a csődátlag
A legnagyobb arányban Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon mennek tönkre a cégek: a csődátlag mindkét régióban jócskán öt százalék fölött áll. Őket követi csaknem 5 százalékkal Közép-Dunántúl, de átlag fölötti a csődarányt mutat Dél- és Nyugat-Dunántúl is. Átlag alatti – 3,7, illetve 3,1 százalékos – csődarányt csak Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon regisztrált az Opten, de az utóbbi, Budapestet és Pest megyét magában foglaló régiónak olyan nagy a súlya a működő cégek között, hogy ezzel alaposan lehúzta az országos átlagot.