HEOL

Folytatva a hagyományokat – hogy minden évben más településen tartják az évnyitó ünnepséget – a szilvásváradi La Contessa Kastélyszállóban nyitotta meg a gazdasági évet a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK).

A rendezvényen adták át a kamarai elismeréseket:

Kamarai kitüntetettek:
Heves Megye Gazdaságáért Díj:
Habis László, Eger polgármestere
Lőrincz László, a Hevesgép Kft. ügyvezetője
Heves Megye Innovatőre Díj:
Mészáros Péter, a Mester kft. ügyvezetője
Heves Megye Szakképzéséért Díj:
Benei Árpád, a József Attila Szakközépiskola nyugalmazott gyakorlati oktatásvezetője
Horváth István, a H és H Pergola Kft. ügyvezetője
Barna András, az Eötvös József Középiskola nyugalmazott gyakorlati oktatásvezető helyettese
Béry László, a Damjanich János Szakközépiskola gyakorlati oktatásvezetője
Magyari Judit, a Robert Bosch Elektronika Kft. személyzet-fejlesztési vezetője
Kamarai Munkáért Díj:
Szakács József
Kozsa János
Józsa Ferenc
Váradi János

A kamarai évnyitón Parragh László, a szervezet országos elnöke arról beszélt: nehéz év vár a vállalkozásokra, s a kihívásoknak akkor lehet megfelelni, ha az egyébként helyes kormányzati stratégiát tényleges konkrét lépések is követik.

  Parragh László: önmagában nem elég a stratégia, konkrét intézkedések kellenek

Dr. Bánhidy Péter, a MAVIZ társelnöke, a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója a vízkészletben rejlő lehetőségeket ismertette. Bemutatta, hogy az országnak 1920 után ez maradt az egyetlen jelentős erőforrása, de sem a közlekedésben, sem az energiatermelésben nem használja ki. Egyedül a gyógy- és ásványvizeket hasznosítjuk, s a termálvizek hőjét is jobban ki lehetne aknázni.

Nagy Lajos, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke, az OMYA Hungária Kft. ügyvezetője pedig arról beszélt: a bányászat súlya nem 0,4 százalékos, ahogyan a KSH mutatja, hanem a bruttó nemzeti termék tizedét képviseli, hiszen javarészét az energiaiparhoz, az építőiparhoz, illetve a vegyiparhoz számolják. Az ország energiafüggősége egyre nő, ez pedig a hazai bányászattal csökkenthető volna. Kiemelte a recski ércbányát, amely félmilliárd dolláros beruházással 40 milliárd dollárnyi érték kitermelését tenné lehetővé, közvetlenül pedig 1000-1500 embernek adna munkát.

Ezen túlmenően jelentős befizetője lenne a költségvetésnek, ahogyan a bányajáradék is évről évre 100 milliárd forint bevételt jelent az államnak. Hozzátette, szükség van állami nyersanyag politikára, ami nincs, s a bányavállalkozások tudják és akarják is teljesíteni a környezetvédelmi követelményeket.