HEOL

Dr. Sólyom László személyében szombaton este először köszönthettek vendégként egy magyar köztársasági elnököt Visontán. A magasrangú politikus mondhatni, szinte ismerős a környéken, hiszen több alkalommal is üdült már a közeli Mátraházán, az MTA üdülőjében.

Valaska József igazgatósági elnök röviden összefoglalta számára az erőmű "erényeit". Elhangzott: az évi 90-100 milliárd forintos árbevételt jegyző megavállalat az ország 20 legnagyobb adófizetője között áll, ötezer embert foglalkoztatnak, vagyis közvetve 15 ezer fő megélhetéséért felelősek. A cég oda is figyel a dolgozókra, a válságban senkit sem bocsátottak el, és még a munkások jövedelmét is tudták növelni. Amellett, hogy a Mátrai Erőmű az ország második legnagyobb energiatermelője, zöldenergiában egyelőre ellenfél nélküliként a legnagyobb szereplő, s az elmúlt években közel 100 milliárd forintot fordított a környezet megóvására, tájrekultivációra, illetve a levegő és a víz védelmére.

- A térség levegője tisztábbnak mondható, mint a kisebb-közepes városoké, egyes autópályáké - fogalmazott az igazgatósági elnök prezentációjában. Hangsúlyozta: a visontai zöldenergia-termelés egyetlen fa kivágását sem igényli, nyesedéket, szőlővesszőt, s más egyéb felesleges zöldhulladékot hasznosítanak. A jövőbeli fejlesztéseket is ecsetelte Valaska József: a 17 megawatt teljesítményű naperőműnek csak a beruházási értéke 40-50 millió euró lesz. Építenének továbbá egy 600 megawattos szivattyús-tározós erőművet a Tekeres-völgyben, és kísérletezni fognak a füstgáz betárolásával is az alga-biomassza-projekt mellett.

- Érdemes-e manapság lignitre alapozni egy ilyen hatalmas erőművet? - érdeklődött az előadás végén Sólyom László, aki aggodalmát fejezte ki a Mátra túloldalára tervezett mátraterenyei szénerőmű kapcsán.
- A fejlesztések egyre javítják a hatásfokot, a lignithő előállítása pedig manapság csak a gázhő "gyártásának" egyhatodába kerül - felelte erre Valaska József. Mindemellett a lignit a gázzal ellentétben "helyben van", nem kell érte devizát kiadni - tudatta az igazgatósági elnök. Mátraterenyéről pedig azt mondta: bár a visontai létesítmény negyven éves, de a folyamatos korszerűsítések után összehasonlíthatatlanul jobb hatásfokkal üzemel, mint a tervezett nógrádi erőmű.

A köztársasági elnök ezt követően arra kereste a választ, hogy hogyan lehet kompenzálni az esetleges negatív környezeti hatásokat, s feltette a kérdést: örök életű akar-e lenni a Mátrai Erőmű, annak fényében, hogy a hírek szerint továbbfejlesztik a paksi atomerőművet is.

- A mi felelősségünk az, hogy minden negatív hatást megszüntessünk. Paks 2022-re épül fel, addigra várhatóan megnő az energia iránti igény is. Fontos arra is figyelni, hogy az ország egyetlen energiatípus irányába se tolódjon el - fejtette ki Valaska József. Hozzátette: a visontai erőmű vezetése nem "megalomániás", de úgy tervezik, hogy az ország energiatermeléséből a jövőben is tevékenyen kiveszik a részüket.

A búcsút megelőzően a köztársasági elnök még megtekintette a kénleválasztó berendezés működését az egyik hűtőtoronyban.