HEOL

Huszonnégy munkavállalót, köztük három Heves megyeit csapott be egy budapesti építőipari cég. A férfiak Németországban dolgoztak, s úgy látják, míg a kinti megrendelő rendesen kifizette a magyar vállalkozót, az nem adta oda jogos fizetésüket. A magyarok hazajöttek, s többen kilátástalan anyagi helyzetbe kerültek, több az adósságuk, mint amikor elvállalták a munkát.

– Nürnbergben egy lakópark építésén dolgoztunk, az öcsém és én áprilisban utaztunk ki, s a múlt hét végén jöttünk haza. A szerződésünk szerint közel bruttó 13 euró volt az órabérünk, emellett itthon megkaptuk volna a minimálbért is. Ehelyett azonban mindössze hat és fél eurót kerestünk, s a főnökök szerint ebben benne volt a minimálbér is. Ráadásul ezt a pénzt is csak májusban kaptuk meg rendesen, júniusban már csak három részletben fizettek ki minket, az utolsó két hónapra járó pénzünkre pedig hiába várunk – mondta el Danó Gyula, aki kőművesként vett részt az építkezéseken.

  Danó Gyula papírokkal bizonyítja: csúnyán átverték. Elmondása szerint több tucat család egzisztenciája került veszélybe. Fotó: Gál Gábor

Mint fejtegette, a brigádnak több tízezer euróval, neki összesen hétszázezer forinttal tartozik a magyar cég. Többek egzisztenciája megrendült, tucatnyian például abban a reményben utaztak ki újra – már decemberben és januárban sem fizették ki őket –, hogy most az elmaradt járandóságukhoz is hozzájutnak. Neki is csak nőttek a kifizetetlen számlái, autóját valószínűleg elviszi a bank, már a felesége ékszereit is elzálogosította.

A férfi szerint emellett több furcsaság is történt. A cégvezetők azt állították ugyanis, hogy a németek nem fizették ki őket rendesen, ezért kevesebb a pénzük (a kinti cég számlával bizonyította a teljesítést), majd azt mondták, nem dolgoztak rendesen. Állítása szerint egy ízben arra is biztatták őket, hogy ne vegyék föl a munkát, szerencséjükre azonban ennek nem tettek eleget, mert másnap már munkakezdés előtt vártak rájuk a német munkaügyi hatóság emberei. Főnökeik egy papírt is aláírattak volna velük, hogy vettek föl előleget, holott erről szó sem volt. A magyar cég a dolgozók szerint a kinti járulékokat sem fizette be. A becsapott munkavállalók most a munkaügyi bírósághoz, illetve a rendőrséghez fordulnak igazukért.

A jelenség nem egyedi, sőt egyre gyakoribb. Több munkáltató csődbe megy, de sok cég kifejezetten az átverésekre szakosodik. A magyarok csőbe húzásában saját honfitársaik járnak az élen, de több idénymunkás járt pórul spanyolországi munkaadójával is.

Kerestük a vállalkozást, amely ellen időközben végrehajtást indított az APEH, de a jelenlegi ügyvezetőjének nem sikerült a nyomára akadnunk, a korábbi vezetők és tulajdonosok pedig nem reagáltak egyik megkeresésünkre sem. A jogszabály szerint ettől az évtől kezdve lényegében titkosították a cégtulajdonosok lakcímét a nyilvános és ingyenesen elérhető adatbázisokban. A Rendészeti Minisztérium rendszeréből csak állami szerveknek, illetve kérelemre, a jogcím igazolásával lehet hozzájutni ezekhez az adatokhoz.