HEOL

Az úgynevezett zöldáram kötelező átvételének rendszere korántsem nevezhető jónak, torzítja a rendszert és ráadásul növeli a fogyasztói árakat. A Mátrai Erőmű Zrt. - az ország második legnagyobb villamos-erőműve, egyben a legnagyobb ligniterőműve - ma nem értékesít annyi megújuló forrásból származó energiát, mint amennyit képes lenne előállítani. Erről a társaság termelési főosztályvezetője beszélt csütörtökön Gyöngyösön, a zöldenergia-termelésről tartott konferencián. Mint Giczey András hozzátette: a helyzet visszásságát mutatja az is, hogy a zöldenergia előállítására szánt támogatásnak negyven százalékát elviszik a fölgáz-alapon távfűtést adó szolgáltatók.

A Mátrai Erőművet már felkészítették a lignit mellett tíz százaléknyi más - döntően megújuló - tüzelőanyag felhasználására, és ezt az arányt húsz százalékra kívánják növelni a következő esztedőkben. Ám számos olyan kérdés egyelőre tisztázatlan, ami a fejlesztési irányokat nagyban befolyásolhatja.

Nem lesz ingyen kvóta

A társaság prognózisa szerint 2013-tól nem lesz semennyi ingyenes szén-dioxid kvóta, ami nagyon megnöveli majd a szénalapú elektromos-áram előállítás költségeit. A vizsgálatok most arra irányulnak, hogy a megújuló alapanyagok, a földgáz és a lignit ára illetve költsége miként alakul(hat)majd egymáshoz viszonyítva a következő ciklusban. Ugyancsak sok bizonytalanságra ad okot a jövőt illetően az unió irányelve a fenntarthatósági szempontokról, a legnagyobb kérdés pedig az, hogy a Mátrai Erőmű a jelenlegi csaknem nyolcszáz Megawatt teljesítménnyel szemben a következő ciklusban 448, vagy 1168 teljesítménnyel számolhat-e. Magyarán: megépíthető lesz-e az új termelőblokk.

Nagy terület, nagy piac

A fentiekkel együtt is igaz, hogy a Mátrai Erőmű évente több, mint 10 petajoule (tizennyolc nulla a tíz után) "biomassza-potenciált lát" Visonta 150 kilométeres körzetében, s ennek kihasználására törekedve kezdte meg a már említett egyéb tüzelőanyagok arányának további növelését célzó beruházásokat. S ugyancsak napirenden van hosszú távú szerződések megkötése a "zöld" fűtőanyagok potenciális beszállítóival.

Szlogenek és tények

A hosszú távú felvásárlási szerződésekre irányuló szándék bizonyára hozzájárulhat ahhoz, hogy a térségben megkezdődjön a fás szárú energianövények termesztése. Erre vonatkozó kutatásokat és fejlesztéseket évekkel ezelőtt kezdett a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, melynek rektora, Dr. Magda Sándor a konferencián arról beszélt: a hat éve kezdett munkának akkor lesz igazán eredménye, ha a kormány és az unió is támogatja, hogy az ország "lejöjjön az import gázról."

A rektor szerint három dolognak kell teljesülnie ahhoz, hogy a zöldenergia-ipar a hazai gazdaság kitörési pontja, húzóágazata legyen. Nevezetesen: az ültetvénytelepítések és a termelői-értékesítői összefogások támogatása; a felhasználók - nagyüzemek, önkormányzatok, magánszemélyek - körének bővítése; a termeléshez szükséges eszközök hazai előállítása. Ez utóbbi kapcsán megjegyezte: amíg a legkülönfélébb gépeket, berendezéseket importáljuk, "addig csak szlogen" a foglalkoztatás.

Ahol a fű se nő

Az egyéb mezőgazdasági kultúrák eredményes termesztésére alkalmatlan területeknek bőviben vagyunk, az országban nyolcszázezer hektár, Gyöngyös körzetében több ezer hektár lenne alkalmas energianövények termesztésére. Dr. Magda Sándor szerint az is fontos, hogy "elkerülendő a biogiliszta-szindrómát" hazai körülményekre tesztelt oltványokkal kezdődjön meg a telepítés. A megfelelő fajták kialakítására szintén több éve zajlik a kutatás a főiskola berkeiben.

Ivády Imréné, a Mátra Szövetkezet elnöke arról számolt be: a 2008-ban alakított szervezet célja a potenciális termelők összefogása és piachoz segítése. Az első felhívásukra Gyöngyös harminc kilométeres körzetéből mintegy ezer hektárnyi területre érkezett telepítési szándék. Reményeik szerint március végéig megszülethet a döntés az első ötszáz hektárnyi ültetvény telepítéséről, s a jövő évtől több ezer hektárról beszélhetnek majd.