HEOL

Európa legtöbb országában a kistermelői közvetlen értékesítés a kereskedelem tizenöt-húsz százalékát adja. A termelők ezzel a piac meghatározó részévé váltak. Nálunk ez az arány a hét százalékot sem éri el. A kormány a Nemzeti Vidékstratégiában célul tűzte ki, hogy 2020-ig 7-ről 20 százalékra növekedjen a termelők által közvetlenül értékesített élelmiszerek aránya.

– Fontos volna, hogy ismét beinduljon a falusi élet, a portákon növényeket termesszenek, állatokat tartsanak. Támogatni kellene a felvásárló hálózatokat. Azon kívül, hogy ez munkalehetőséget teremtene, a foglakoztatás az emberek egészségét is javítaná. Persze mindezt lépésről lépésre lehet csak újból létrehozni – fejti ki véleményét Fejes János kistermelő, az Agria Kézműves Sajtműhely tulajdonosa.

Tapasztalatai szerint ma van igény a minőségi kézműves termékekre. Ezek ugyan drágábbak, mint a nagyüzemiek, de előállítani is többe kerülnek, még, ha a termelő a saját munkáját nem is nagyon számolja. A különleges sajtok iránti igény egyébként akkora, hogy néha nem is tudják kielégíteni. Ezért aztán az éttermekbe, boltokba nem is nagyon jut belőlük, igaz, a vendéglátósoknak is figyelembe kell venniük a hozzájuk beülők pénztárcáját, a boltokban pedig be kellene mutatni a különböző sajtokat a vásárlóknak.

– Árban nem, de minőségben tudunk versenyezni a nagy üzletekkel. Egyre többen szeretnének jobb minőségű élelmiszert vásárolni, de anyagi lehetőségeik ezt nem engedik meg – mondja Csomai Ákos szilvásváradi őstermelő, aki 5-6 féle termékkel foglalkozik, telente pedig többel, mert sertést is vág. Egyelőre, mint mondja, a legtöbben kiegészítő tevékenységéként foglalkoznak a helyi termékek készítésével, néhányan azonban már főállásban is meg tudnak élni belőle.

Vásárokon, háznál kínálják a portékát
A kistermelői termék marketingje a szájhagyomány. Hirdetni ritkán szoktak, a legtöbbször kiállnak a piacra, vagy a település egy forgalmasabb helyére. Akadnak, akik háztól árulják a mézet, a lekvárt, vagy disznóvágás esetén a húst. Egyre elterjedtebbek a gasztronómiai vásárok és rendezvények, amelyek segíthetnek abban, hogy az emberek megismerjék a helyi termelőket.

Egyenletes minőség és mennyiség kellene
A kistermelőknek a piacszerzés érdekében meg kellene birkózniuk azzal is, hogy termékeik egyenletes minőségűek legyenek, s mindig megfelelő mennyiségben, időre tudjanak szállítani a boltoknak, konyháknak. Ezt egyelőre nem mindenki tudja garantálni, ez is szerepet játszik abban, hogy a vendéglátást még nem sikerült meghódítaniuk.