HEOL

Alapos meglepetést okozott, amikor sokszorosára felnagyították Eger legismertebb metszetét, amit a könyvek 1617-es dátummal jegyeznek. A Georg Hoefnagel által jegyzett rajz mesélni kezdett és mind a keletkezéséről, mind az egri állapotokról vallott.

– A XVI. század végi Eger leghitelesebb ábrázolásával van dolgunk. A metszet felnagyítása még a történészeknek is okozott kellemes meglepetést – meséli dr. Csiffáry Gergely történész. – A köztudatban az terjedt el, hogy a várost 1617-es állapota szerint ábrázolja ez a kép, bár a tornyom olvasható dátum, 1588, eddig is ismert volt. Mivel Eger ekkori történelméről nem maradtak fenn hiteles iratok, ezért e metszetet kell felfogni történelmi olvasókönyvnek.

A kép különlegessége, hogy keletkezési idejétől függően, vagy a hódoltatás előtti, vagy a már török fennhatóság alatt álló várat ábrázolja. 1568 után új, olasz rendszerű bástyák épültek. 1572 és 1596 között készült el a déli fal és az alsó kapu. A metszet még mutatja a tornyok nélküli székesegyházat, melynek csúcsát Dobó védelmi célokból romboltatta le. A figyelmes szemlélő láthat egy aprócska utat, amely a várból a patakhoz vezetett.

 

– A laikus szemlélő is észrevehet több érdekességet – folytatja a történész. – Jól látható a kép bal alsó sarkában egy romos épületek közt ábrázolt balneum, azaz fürdő. Sokan képesek azonnal azt mondani, ez a török fürdő. Holott erről szó sincs, lévén a törökök még nem hódoltatták Egert! Ez a Bakócz Tamás-féle fürdő, amely 1495-től ismert a források szerint, de még 1517-ben Estei Hippolit püspök is használta.

A törökfürdővel ellentétben a patak bal partján helyezkedik el, míg a törökök által használt a jobb parton található. Az épület körül látható romok még az 1552-es támadás előtti felkészülés „maradványai”, melyeket Dobó romboltatott le a vár jobb védhetősége érdekében.
A nagyítás még egy részletre derített fényt: a Maklári kapu körül kiépített hevenyészett palánkra török fejeket tűztek.

– Ez a legékesebb bizonyítéka annak, hogy a metszet 1588. október 8-a, vagyis a szikszói csata után készült – magyarázza dr. Csiffáry Gergely. – E csatában jelentős egri katonaság is részt vett, a feljegyzések szerint 110 török fejet és 30 zászlót zsákmányolt. Akkoriban egy török fej 3 körmöci aranyforintot ért, melyért 3 nemes paripa, vagy 10 igásló volt kapató. Vagyis egy török fejet zsákmányoló és azt beszolgáltató földműves azonnal módos gazda lehetett. A szokást a törököktől vették át a magyarok, s elrettentésként tűzték azokat ki nyilvános helyekre, kerítésekre, várfalakra. A metszet érdekessége, hogy csak nagyítás után válnak láthatóvá ezek a koponyák.

A világhírű egri ábrázolásról még tudni kell, hogy Dürer stílusában készült. Hoefnagel járt Egerben, de más rajzkészítőtől vette át a vázlatot, ezt nem is titkolta. A névtelen rajzoló olyan pontosan dolgozott, hogy beazonosítható a hely, ahol készítette: ez ma a Hajdúhegyen, a Radnóti és Tordai Ányos utcák kereszteződésének bármelyik pontjában lehetett.

Világon ismert metszetkészítő ábrázolta Egert

A híres Agria metszet készítője Georg Hoefnagel Antwerpenben született és 1600-ban Bécsben halt meg. Vagyis már nem élt, amikor az egri várról készült rajza megjelent egy bécsi udvar számára készített gyűjteményes kötetben. Dürer stílusára utal a madártávlatból való ábrázolás. Utazásai során bejárta Európát. Leghíresebb munkája a Ferdinánd főhercegnek készített miniatűrökkel ékesített misekönyv. A középkori magyar várak közül Tatát, Kassát, Komáromot és Nagyváradot is az ő metszete alapján ismerjük.